A metabolikus szindróma (MetS) napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi kihívása, amely egy komplex anyagcserezavar és számos krónikus, nem fertőző betegség rizikótényezője.

A munkaképesség az egyén testi és lelki egészségi állapotának és funkcionális képességeinek azon mértékét írja le, amely lehetővé teszi, hogy az érintett az adott munkahelyi környezetben megfelelő tevékenységet végezzen.

Míg korábban a paraszolvencia reményében az állami intézményekbe igyekeztek minél több beteget bevinni az orvosok, a hálapénz betiltása nyomán kiesett jövedelmeiket most a kórház falain kívül igyekeznek legálisan pótolni.

Elsősorban az enyhe, más pszichiátriai kórképekkel még nem szövődött és szuicid veszéllyel nem járó szorongásos és depressziós betegek kezelése jön szóba az alapellátás szintjén.

A szív- és érrendszeri betegségek ma is a legtöbb halálesetet okozzák Magyarországon, és ezek közül minden negyedik hirtelen szívmegállás miatt következik be.

Az elmúlt két évtizedben az opiáthasználat és az opiátfüggőség (OUD) komoly hatással volt az Egyesült Államokra. Az opiátkrízis a vényköteles opiátkészítmények túlzott felírásával kezdődött, aztán újabb és újabb hullámok következtek, először a heroinnal, mostanában pedig a szintetikus opiátszármazékokkal, közöttük az illegálisan előállított fentanyllal.^1–3 A túladagolások száma folyamatosan nőtt, 2022-ben már több mint 100 000 ember halt meg túladagolás következtében.⁴

A politikusok orvosnak tartanak, az orvosok politikusnak, az eredmény, hogy mindkét nyelvet jól beszélem – foglalta össze eredményessége eredőjét Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a 46. Medicina Fórum minapi konferenciáján.

Az alábbi cikkben ismertetett egészség-gazdasági tanulmány a COVID-19 járvány mikrogazdasági negatív hatásaival, illetve azzal foglalkozik, miként kerülhetők el potenciálisan ezek a negatív hatások a betegség megelőzésére fordított intézkedésekkel.

A pszichiátria magyar és nemzetközi szervezetei konzekvensen igyekeznek tájékoztatni a közvéleményt és az egészségügyi hatóságokat a depressziós zavarok egyre növekvő jelentőségéről. 2005 és 2015 között Európában a depresszióval élő emberek száma 18%-kal nőtt, 2030-ra pedig a fejlett országokban az elmúlt évtizedek trendjeit alapul véve a legnagyobb betegségterhet okozó állapottá fejlődik.

Az életmóddal összefüggő betegségek ma a fejlett világ első számú megbetegedési és halálozási okát jelentik.