Nem találtak összefüggést az autizmus és a kombinált kanyaró-mumpsz-rubeola védőoltás alkalmazása között amerikai kutatók, akik megismételtek egy korábbi, ilyen kapcsolatot feltételező tanulmányt.

Régi és új ellenségeink Már a huszadik század első évtizedeiben, de különösen a második világháború után – elsősorban a gazdagabb országokban – elindult az a folyamat, amelynek végeredményeként számos fertőző betegség visszaszorult vagy eltűnt. Egyes kórképek pedig „megszelídültek”. A változást döntően annak köszönhettük, hogy javultak az életkörülmények és a közegészségügyi viszonyok, biztonságosabbá vált az ivóvíz és az élelmiszerkészlet, tervszerűvé vált a hulladék- és szemételhelyezés, a gyógyításba bekerültek az antibiotikumok, hatásos vakcinákat alkalmazunk. Az oltások hatása A kötelező oltások bevezetésével gyakorlatilag eltűnt a diftéria, a pertussis, a morbilli és a poliomyelitis. A korábban sok szövődménnyel járó skarlát egészen más klinikummal jelentkezett, és az iparilag fejlett országokban évtizedek óta gyakorlatilag csak igen ritkán diagnosztizálnak skarlát utáni második betegséget, reumás lázat és akut diffúz glomerulonephritist. Évszázadokon át rettegett fertőző betegségnek számított a vérhas. Egészen a hatvanas évekig a Shigella flexneri és korábban a Shigella dysenteriae-törzsek okozták a dysenteriát. A hatvanas évek közepétől kezdve fokozatosan a Shigella sonnei vált a domináns baktériummá. Közismert, hogy ez sokkal enyhébb betegséget okoz, mint a másik kettő. A legutolsó (1968-as) nagy magyarországi járványt is a Shigella sonnei keltette. Hastífuszt 25–30 éve csak az endémiás területről behurcolt esetekben észlelhetünk. Az eredmények láttán a hatvanas- hetvenes években, a szakemberek és a közvélemény is úgy érzékelte, hogy a fertőző betegségek korszaka rövid időn belül lezárul, a továbbiakban nem kell velük foglalkozni. Az Egyesült Államokban az egyik vezető sebész például kijelentette, hogy itt az ideje véglegesen becsukni a fertőző betegségekkel foglalkozó szakkönyveket. Véleményét arra alapozta, hogy a következő évek vakcinái eliminálni fogják ezeket a kórképeket, ezért figyelmünket inkább az idült tömeges, nem fertőző betegségek (szívbetegségek, szélütés, daganatok) felé kell fordítani. Talán jellemző lehet erre a szemléletre az az adat, hogy az USA profitorientált egészségügyében 1966-ban csupán 200 fertőző betegségekkel foglalkozó szakorvos volt, 1990- ben 100 000 lakosra már 1 ilyen specialista jutott.

Célszerű tájékozódni a szükséges védőoltásokról, illetve arról, mely gyógyszereket ajánlatos szedni és milyen a közegészségügyi helyzet az adott országban, akár mi magunk, akár pácienseink terveznek külföldi utazást. A www.antsz.hu/oek vagy www.oek.hu honlapon térképen lehet követni egy-egy fertőző betegség elterjedtségét. Ez segít abban, hogy mindenki úti céljának megfelelően eldöntse, milyen oltási kötelezettség vonatkozik rá. Az oltások kiválasztása azonban döntően a szakember feladata, aki részletes adatfelvételt készít, anamnézist vesz fel. A kockázatot az utazás körülményei, időtartama, az utazó kora, egészségi állapota (krónikus szervi betegség, pszichés zavar, állandó gyógyszerek, immunhiányos állapot, műtétek, allergia stb.), a terhesség lehetősége, az eddigi oltások és egyéb tényezők figyelembevételével méri fel. Az utazó által kitöltött kérdőív egyben írásos beleegyezésként is szolgál.Magyarországon jelenleg 19 betegséggel szemben van lehetőség aktív immunizációra. Ezek közül elsősorban utazással kapcsolatos a sárgaláz, a hepatitis A, a hepatitis B, a typhus abdominalis (hastífusz), a meningococcus meningitis (járványos agyhártyagyulladás), a veszettség, a kolera, a tetanusz és a poliomyelitis (gyermekbénulás) elleni oltás. Hosszabb külföldi tartózkodás, tanulmányút vagy speciális feladatok ellátása előtt kibővülhet a sor a morbilli–rubeola–mumpsz (kanyaró–rózsahimlő–mumpsz), a varicella (bárányhimlő), a pneumococcus és az influenza elleni oltásokkal.  Az utazóknak leggyakrabban ajánlott oltás a fertőző májgyulladás elleni vakcina. A hepatitis A előfordulása csekély hazánkban, a 40 év alatti korosztály azonban nem védett. Ezt az oltást szinte minden utazónak ajánlott megkapnia, aki Észak-Amerikán, Észak- és Nyugat-Európán kívül bárhova utazik. A helyi körülmények, az étkezési szokások, az ivóvíz minősége jelentősen befolyásolják a kockázatot. A hepatitis A-fertőzés lehetősége az arab országokban, Indiában, Ázsiában és Közép- Amerika egyes országaiban a legnagyobb.

Ha a kutatók feltételezése helyes, az itt bemutatott vizsgálati eredmények felvetik a védőoltási programok esetleges módosításának lehetőségét. Mind a DiPerTe, mind az MMR oltás esetében megfigyelték, hogy az előírtnál később oltott gyermekek körében jelentősen csökkent a szénanátha kockázata. A kötelező védőoltások – elsősorban a DiPerTe (diftéria–pertussis– tetanusz) és az MMR (morbilli– mumpsz–rubeola) – nem növelik az atópiás kórképek incidenciáját, a vakcinációs programban javasoltnál később oltott gyermekek körében ugyanakkor csökkenni látszik az allergiás megbetegedések kockázata – közölték brit kutatók egy kiemelkedően széles körű és átfogó eset-kontroll vizsgálat tapasztalatai alapján (Arch Dis Child 2005;90:567–573). Annak a régi vitának a végére akartak pontot tenni, hogy növelik-e a védőoltások az allergiás betegségek előfordulási gyakoriságát.A tanulmány alapját az egyesült királyságbeli családorvosi praxisok két különálló betegforgalmi nyilvántartása, a General Practice Research Database (GPRD) és a Doctors’ Independent Network (DIN) képezte. A védőoltási programból a DiPerTe, az MMR és a BCG (Bacillus Calmette–Guérin) oltások hatását vizsgálták kiemelten, az első kettőt ugyanis több korábbi tanulmányban kapcsolatba hozták az allergiás kórképek fokozott kockázatával, míg az élő, gyengített Mycobacterium bovist tartalmazó BCG-vakcina egyes kutatók szerint csökkenti az E immunglobulin termelődését, ezáltal potenciálisan véd az allergiás reakció kialakulásával szemben. Az atópiás betegségek „prototípusának” az allergiás rhinitist választották.