Kanyarójárvány: nincs veszélyben a lakosság!

A kanyaró elleni oltás 1969-es bevezetése előtt több nagy kanyarójárvány is volt az országban, tehát akik akkor megbetegedtek, feltehetően védettek a betegséggel szemben. Az oltás bevezetése után a kanyarójárványok megszűntek, és 1989-től, amikortól ismétlő oltást is adtak kanyaró ellen, a megbetegedések száma is csökkent – mondta sajtótájékoztatón Oroszi Beatrix, az OEK főigazgatója.

Hétfőn megérkezett a makói kórházba az az oltóanyag-mennyiség, amellyel elkezdhetik a betegek családtagjai, a kórház egészségügyi személyzete és a bent fekvő ápoltak oltását – közölte a szakember, és hozzátette: aki valamilyen okból nem kaphat oltást, azt úgynevezett passzív immunizációban részesítik. Az oltás a beadás után két hét elteltével ad védettséget, és ha újabb megbetegedést nem tapasztalnak, a kórházi zárlat három hét után feloldható.

Kitért arra is, hogy Romániában 2016. január és idén február között 3071 kanyarós beteget regisztráltak, tizenhatan meghaltak, és főleg olyan csecsemők és kisgyermekek között terjed a betegség, akik még nem kaptak oltást.

A magyar betegek közül egyiknél sem súlyos lefolyású a betegség. A makói kórházzal összefüggésben 12 embernél merült fel a kanyarógyanú, kilenc esetben a laboratóriumi vizsgálat igazolta a betegséget. Egy esetben folyamatban vannak a laboratóriumi vizsgálatok, és két minta hétfőn érkezett meg az OEK-be, ahol azonnal megkezdték azok vizsgálatát – közölte a főigazgató. A kilenc igazolt fertőzöttből egy ember a makói kórház betege volt. Kiemelte, hogy a makói eseteken kívül máshonnan nem érkezett bejelentés kanyarógyanús megbetegedésről, ugyanakkor megerősítették a járványügyi felügyeletet.

A lakosság veszélyeztetettsége minimális, és elsősorban azok az egészségügyi dolgozók betegedtek meg, akik a betegellátás első vonalában dolgoznak és főként Romániából érkező beteget láttak el – mondta Oroszi Beatrix, aki szerint most a legelső és legfontosabb feladat, hogy a járvány továbbterjedését megakadályozzák, és a betegségben érintettek, illetve családtagjaik megkapják az oltásokat, azonban azt, hogy behurcolt esetek ne forduljanak elő, nem tudják megakadályozni.

Megkezdik a kanyaró elleni beoltást

Megkezdik a makói kórház dolgozóinak beoltását a kanyarófertőzés ellen védettséget biztosító vakcinával – közölte Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont Hódmezővásárhely-Makó főigazgatója hétfőn a helyszínen.

A szakember újságíróknak az oltóanyag megérkezését követően elmondta, az intézmény 420 dolgozója közül a tisztiorvosi szolgálat szakemberei az életkor és az oltási előzmények alapján választják ki azokat, akiknek be kell adni a vakcinát.

A makói kórházban négy újszülöttet ápolnak, ők – ha szükséges – a kanyaróval szembeni ellenanyagot kaphatják meg, amely alkalmas a betegség kivédésére - tudatta a szakember. A makói kórház munkatársai felvették a kapcsolatot valamennyi olyan pácienssel, aki a héten valamilyen fekvőbeteg-ellátást igénylő beavatkozásra, műtétre vagy vizsgálatra volt előjegyezve, így ők már meg sem jelentek hétfőn, egy makói pácienst pedig Hódmezővásárhelyen operálnak meg.

A hódmezővásárhelyi kórházban – ahol több mint 28 ezer, a makói intézményhez tartozó páciens ideiglenes ellátása történik – átszervezték a munkát annak érdekében, hogy a szükséges kapacitás rendelkezésre álljon. A tervezett műtétek egy részét elhalasztották, csak a daganatos betegek operációit, illetve a hosszabb előkészítést igénylő beavatkozásokat végzik el – tette hozzá a főigazgató.

A makói helyett az orosházi kórház látja el a betegeket

A makói kórházban kanyaró miatt elrendelt zárlat következtében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) szombaton módosította a területi ellátási kötelezettséget. Ez alapján a Békés megyei orosházi kórház látja el négy Csongrád megyei település betegeit.

Duray Gergő, az orosházi kórház főigazgató-főorvosa elmondta: az OTH határozata értelmében a Csanádalberti, Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér településről érkező betegek – összesen 2800 ember – járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátását végzik a makói kórház helyett. Vasárnap két-három beteg jelent meg a kórházban ebből a körzetből - tette hozzá.

A főigazgató elmondta: jelenleg felmérik a dolgozók oltási státusát. Megnézik, hogy dolgozóik közül hányan kaptak csak egyetlen védőoltást a kanyaró ellen, hányan kapták meg az ismétlő oltást is, és hányan nem részesültek egyáltalán az immunizációban. Az egészségügyi dolgozók kötelező morbilli védőoltásáról egyelőre nincs információjuk, azt az egészségügyi hatóság rendelheti el.

A román határhoz közeli gyulai és békéscsabai kórházat hivatalosan egyelőre nem tájékoztatták a dolgozók kötelező védőoltásáról, a két intézményben még nem kezdődött el az orvosok és ápolók oltásainak a felmérése.

Csak 95 százalékos átoltottság alatt veszélyes

Romániában 2016 eleje óta 3109 kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak, a legtöbb esetet a Bánságban észlelték. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek. A járvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas, 95 százalék alatti. Az e közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk, és a gyermekeiket nem oltatják be.

Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, aminek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy, kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszú távra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két alkalommal – 15 hónapos, majd 11 éves korban – kapnak oltást a gyerekek. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az átoltottság meghaladta a 98 százalékot. Az oltás és az emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok szerint mintegy 99 százalékos védelmet biztosít. Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenhet.