A várandósság alatti folyamatok és szövődmények alaposabb megértéséhez, a jövőben pedig akár új terápiás lehetőségek kidolgozásához is hozzájárulhat a DE kutatóinak a méhlepény speciális immunsejtjeivel kapcsolatos vizsgálata.
Személyre szabott terápiák, mesterséges intelligencia – ezek formálják ma az onkológia jövőjét világszerte. Az onkológia az egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi terület, ahol a molekuláris diagnosztika, az immunterápiák és a való életből származó adatok egyre nagyobb szerepet kapnak. Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója és Javier Aracil Corma, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetője egy közelmúltban kötött stratégiai együttműködési megállapodás kapcsán arról beszélnek interjúnkban, hogy milyen szerepet tölthet be Magyarország a globális kutatási hálózatban, mit nyernek ebből közvetlenül a betegek, hogyan járul hozzá a klinikai kutatás az ellátás színvonalának emeléséhez, és miért stratégiai jelentőségű az intézményi-ipari együttműködés.
A debreceni Immunológiai Intézet 2000-ben jött létre, és az elmúlt negyedszázadban az egyetem jelentős műhelyévé, a dendrikus sejtekkel kapcsolatos kutatások nemzetközileg is elismert központjává vált.
Az intézményben a kutatók a többi között a sejtelhalás biokémiai mechanizmusait vagy a veleszületett immunitás és a vírusfertőzések kapcsolatait vizsgálják.
A 3. fokozatú neuroendokrin tumorok (NET G3) a magas malignitású neuroendokrin daganatok körülbelül 20%-át teszik ki, és ezen entitás közelmúltbeli azonosítása számos megválaszolatlan kérdést vetett fel a kezeléssel kapcsolatban. Ezeknek a betegeknek a prognózisa rosszabb, mint az 1-2. fokozatú jól differenciált NET-ben szenvedőké, de jobb, mint a 3. fokozatú rosszul differenciált neuroendokrin karcinómában szenvedőké. A jelenlegi konszenzusos nyilatkozat célja, hogy eloszlassa a bizonytalanságokat, és feltárja a NET G3-as betegek kezelésében rejlő kielégítetlen igényeket.
Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a St3gal1 glikoziltranszferáz enzim kulcsfontosságú molekuláris szabályozóként működik a depresszió kialakulásában és progressziójában.
Új összefüggést sikerült feltárni a krónikus stressz, az immunrendszer működése és a hangulatzavarok kialakulása között, ez pedig utat nyithat az immunrendszert megcélzó terápiák kifejlesztéséhez.