A 3. fokozatú neuroendokrin tumorok (NET G3) a magas malignitású neuroendokrin daganatok körülbelül 20%-át teszik ki, és ezen entitás közelmúltbeli azonosítása számos megválaszolatlan kérdést vetett fel a kezeléssel kapcsolatban. Ezeknek a betegeknek a prognózisa rosszabb, mint az 1-2. fokozatú jól differenciált NET-ben szenvedőké, de jobb, mint a 3. fokozatú rosszul differenciált neuroendokrin karcinómában szenvedőké. A jelenlegi konszenzusos nyilatkozat célja, hogy eloszlassa a bizonytalanságokat, és feltárja a NET G3-as betegek kezelésében rejlő kielégítetlen igényeket.

Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a St3gal1 glikoziltranszferáz enzim kulcsfontosságú molekuláris szabályozóként működik a depresszió kialakulásában és progressziójában.

Új összefüggést sikerült feltárni a krónikus stressz, az immunrendszer működése és a hangulatzavarok kialakulása között, ez pedig utat nyithat az immunrendszert megcélzó terápiák kifejlesztéséhez.

A virus fertőzések következtében kialakult neuropátiás (NP) fájdalmak a szomato-szenzoros idegrendszer károsodása következtében fellépő neuropátiás fájdalmak nagy, heterogén csoportjába tartoznak, melyek lehetnek akutak és krónikusak, érinthetik a központi és a perifériás idegrendszert vagy mindkettőt. 

A PREDICTOM Konzorcium klinikai kutatást indított az Alzheimer-kór korai felismerését célozva, AI-al támogatott szűrőplatform segítségével.

Miként alakítja az egészségügyet a mesterséges intelligencia? Ezt a kérdést is körbejárták az AI Summit Budapest 2025-ön az Economx szerint.

A legújabb klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a lokálisan előrehaladott kissejtes tüdőráknál a radiokemoterápia után alkalmazott immunterápia a klinikai gyakorlat részévé válhat. 

Az áttörő magyar fejlesztésű MI-algoritmus ötszörösére növelheti az áttétes tüdőrákos betegek túlélési esélyét, forradalmasítva a személyre szabott gyógyászat jövőjét – írja az eLitMed.hu.

Egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus 170-féle tumor azonosítására alkalmas 97% feletti pontossággal.

A CTLA4-, PD1- és PDL1-gátlók egyre szélesebb körben alkalmazott immunellenőrzőpont-gátlók az onkológiában. Alkalmazásukkal igen tartós és kifejezett javulást tapasztalunk a túlélési mutatókban. Mellékhatásukként autoimmun betegségek is megjelenhetnek, melyek miatt a mellékhatás-menedzsmentben szemléletváltásra volt szükség.