Elindul az IMPRESS kutatási program
Új remény a terápiára nem reagáló pikkelysömörös betegeknek
A Szegedi Tudományegyetem vezetésével új, nemzetközi kutatási program indul IMPRESS néven, amely a terápiára rezisztens pikkelysömör kezelésére keres áttörést jelentő megoldást.
A pikkelysömör egy krónikus, immunrendszer által fenntartott gyulladásos bőrbetegség, amely világszerte a lakosság mintegy 2–3 százalékát érinti. Bár a modern biológiai terápiák sok betegnek segítenek, a páciensek 20–30 százalékánál továbbra is fennállnak terápiára nem reagáló elváltozások, főként a végtagokon, a fejbőrön és a hajlatokban. Ezek a tünetek nemcsak fizikai panaszokat, hanem jelentős pszichés és társas terhet is okozhatnak.
Az IMPRESS kutatás újdonsága, hogy a rezisztencia okait nem általánosságban, hanem a bőrben zajló helyi folyamatok szintjén vizsgálja. A kutatók olyan korszerű módszereket alkalmaznak, mint a térbeli transzkriptomika és az egysejtes RNS-szekvenálás, vagyis azt térképezik fel, hogy a különböző sejtek hol és hogyan „viselkednek” a gyógyult, aktív és terápiára rezisztens bőrterületeken. Ez segíthet pontosabban megérteni, miért marad fenn a gyulladás bizonyos plakkokban akkor is, amikor más területeken már javul.
A program három egymásra épülő szakaszban valósul meg 2026 és 2029 között. Az első szakasz a betegminták gyűjtésére és a molekuláris háttér feltárására fókuszál. A második szakaszban a kutatók mezenchimális stromális sejteken (MSC) alapuló, helyi alkalmazásra szánt sejtterápiás készítményt fejlesztenek, szabványosított, GMP-minőségű környezetben. A harmadik szakaszban egy úgynevezett Proof of Concept klinikai vizsgálatban terápiásan rezisztens betegek kapnak intradermális MSC-kezelést, hogy értékelhető legyen a módszer biztonságossága, tolerálhatósága és biológiai hatása.
A projekt egyik legfontosabb társadalmi jelentősége, hogy kifejezetten egy jelenleg „ellátatlan” betegcsoportra adhat új terápiás lehetőséget. Ha a klinikai eredmények kedvezőek, az IMPRESS hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben személyre szabottabb, célzottabb kezelések váljanak elérhetővé a legnehezebben kezelhető pikkelysömörös esetekben is. A kezdeményezés emellett hosszú távon csökkentheti a betegség egészségügyi, társadalmi és gazdasági terheit.
A nemzetközi együttműködésben megvalósuló konzorciumot a Szegedi Tudományegyetem vezeti, amely a klinikai munkáért, a betegellátási integrációért és a vizsgálatok lebonyolításáért felel. Az Uppsala Egyetemről Prof. Dr. Sonkoly Enikő a nagyfelbontású molekuláris profilalkotás és a bioinformatikai elemzés kulcsszereplője.
A barcelonai Servei de Teràpia Cel·lular del Banc de Sang i Teixists (STC/BST) központban Dr. Joaquim Vives a GMP-sejtgyártás és a szabályozási háttér biztosításával támogatja a klinikai átültethetőséget. A munkát két nemzetközileg elismert szakértő, Prof. Chris Griffiths és Dr. Su Lwin segíti tudományos tanácsadóként.
A várakozások szerint a projekt kézzelfogható eredményei közé tartozik a terápiás rezisztencia részletes molekuláris térképe, új biomarker-jelöltek azonosítása, klinikai alkalmazásra előkészített MSC-készítmény, valamint a korai humán vizsgálatból származó biztonságossági és hatásossági adatok. A konzorcium emellett nemzetközi Q1-es publikációkat, konferencia-bemutatásokat és a FAIR elvek szerint rendezett kutatási adatvagyont is vállal.
Az IMPRESS célja egyszerre tudományos és emberközpontú: feltárni, miért „makacs” egyes pikkelysömörös elváltozások biológiája, és ebből olyan új, biztonságos kezelési utat építeni, amely valódi életminőség-javulást hozhat a betegek számára. A HU-RIZONT programban megvalósuló projektötletek gyűjtését, fejlesztését és a pályázatok előkészítését, így az IMPRESS kutatási programét is az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Élő Természettudományok Klaszter és az Élettelen Természettudományok Klaszter koordinálta.
