A mikroglia túlzott reakciója az oka a betegséget kísérő súlyos alváshiánynak – átmeneti blokkolása segíthet a kognitív hanyatlás mérséklésében. A mostani eredmények szerint a probléma sokkal inkább egy túlzott mértékű, egész agyra kiterjedő immunválasz következménye.

Kínai kutatók eredményei szerint az interferon-gamma emelkedett szintje szoros kapcsolatban áll a szisztémás gyulladással és az agyi mikroglia gyulladásos génexpressziós mintázataival, valamint hozzájárulhat a káros mikroglia‑fenotípusok terjedéséhez.

A Utah Egyetem kutatói új eredményeket közöltek: két, sejtcsoport viselkedik „gyorsítóként” és „fékként” a szorongás kialakulásában, írja a Liner.

Új összefüggést sikerült feltárni a krónikus stressz, az immunrendszer működése és a hangulatzavarok kialakulása között, ez pedig utat nyithat az immunrendszert megcélzó terápiák kifejlesztéséhez.

A virus fertőzések következtében kialakult neuropátiás (NP) fájdalmak a szomato-szenzoros idegrendszer károsodása következtében fellépő neuropátiás fájdalmak nagy, heterogén csoportjába tartoznak, melyek lehetnek akutak és krónikusak, érinthetik a központi és a perifériás idegrendszert vagy mindkettőt. 

A HUN-REN KOKI kutatói feltárták a mikroglia sejtek szerepét a Covid-19-cel összefüggő agyi károsodás kialakulásában.

A neurodegeneratív betegség nemek közötti különbségeinek vizsgálata új kezelési és prevenciós módszereket tárhat fel.

A világ vezető egyetemei mellett hazai kutatásokat és fejlesztéseket is találtunk szép számmal az MI, digitalizáció, bioinformatika területéről, amelyek a demencia egyik leggyakoribb típusának korai kiszűrését és terápiás lehetőségeit célozzák.

Amerikai kutatók szerint az agyban felhalmozódó vas és a mikroglia degenerációja váltja ki a kognitív hanyatlást, közli az OTSZ Online.

Kutatók a Science Translational Medicine folyóiratban közölt cikkükben arra a következtetésre jutottak, hogy az alváshiány is az Alzheimer-kór egyik közvetlen rizikótényezője.