Sclerosis multiplexben a kisagy degenerációjának alapjául szolgáló mechanizmusokat tárták fel kutatók. A mitokondriális diszfunkció kulcsszerepet játszhat a Purkinje-sejtek fokozatos elvesztésében és a motoros károsodások súlyosbodásában.
A WHO statisztikája szerint jelenleg a világon 422 millió ember él cukorbetegséggel. Évente mintegy 1,5 millió ember halála köthető össze ezzel a betegséggel, de e mellett a cukorbetegség okozta szövődmények jelentős, és tartós egészségkárosodást és gazdasági károkat okoznak a betegek jelentős részének.
Új terápiás célpontot azonosítottak előrehaladott SM kezelésében: a connexin 43 (Cx43), a sejtek közötti kommunikációban és a szívműködésben egyaránt fontos szerepet játszó fehérje, melynek specifikus blokkolása lassíthatja a demielinizációt.
A D-vitamin-hiány számos idegrendszeri betegség kockázatát fokozza, ezek közé tartozik a sclerosis multiplex, az iszkémiás stroke, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a migrén és a diabéteszes neuropátia, de a D-vitamin hiánya az amyotrophiás laterális szklerózis kialakulásához és progressziójához is köthető.
A környéki idegrendszer megbetegedéseit összefoglaló néven neuropátiáknak hívjuk. A neuropátiák jóval gyakoribbak, mint a központi idegrendszer betegségei, mégis méltatlanul a neurológia „perifériáján” helyezkednek el.
A viszketés a kolesztatikus akut és krónikus májbetegségek egyik jellegzetes tünete, mely az életminőséget igen jelentősen képes rontani. A viszketés a betegek legalább 80 százalékát érintheti átmenetileg vagy akár folyamatosan is.
Olyan univerzális donor őssejteket sikerült kifejleszteni, amelyek a jövőben életmentőnek bizonyulhatnak olyan gyermekeknél, akiknél halálos agyi elváltozásokat, például Canavan-betegséget diagnosztizálnak.
Egy nemzetközi szakértői testület olyan új módszert javasolt a sclerosis multiplex (SM) osztályozására, amely megváltoztatná a betegek diagnosztizálásának és kezelésének módját.