A depresszió mára a világ második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegségévé vált, ám csak a páciensek töredéke jut adekvát ellátáshoz. Az innovatív gyógyszeres és agyi stimulációs terápiák mellett a korai beavatkozásokra, valamint az életmódon és reziliencián alapuló megelőzésre lenne szükség.

A SNAP-25 szinaptikus fehérje ígéretes biomarker és/vagy gyógyszercélpont lehet major depresszió és szkizofrénia indikációkban.

Az eddigi kutatási eredmények arra utalnak, hogy a neuroszteroidok fokozhatják a neuroplaszticitást és pozitívan befolyásolhatják a depresszió által károsított idegpályákat.

Az utóbbi évtizedekben jelentősen megjavult terápiás lehetőségek ellenére is a major depressziós betegeknek még mindig csak kisebb hányadát ismerik fel, és kevesen kapnak megfelelő kezelést.

Az agomelatin sajátos hatásmechanizmusának és az egyéb antidepresszáns hatóanyagokkal szemben is kedvezőnek bizonyuló mellékhatásprofiljának köszönhetően járulhat hozzá a depressziós betegek tüneteinek enyhítéséhez.

Az OTSZ Online szerint a súlyos depresszió és a bipoláris zavar differenciálásának nehézségein segíthet a vérvizsgálat és a mentálhigiénés felmérés együttes alkalmazása.

Cikkünkből kiderül, miért kell kiemelt figyelmet fordítanunk a nők depressziójának kezelésére.

A depresszió gyakorisága 1993 és 2013 között 53,4%-kal emelkedett, amit a Covid-járvány kitörése után újabb 27,6%-os emelkedés követett. Már a pandémia előtt is a depresszió volt világszerte a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb oka, csak a szív- és érrendszeri betegségek előzték meg.

A jelen cikkben azt igyekezzük körbejárni, hogyan függ össze a diabéteszes neuropátia a pszichológiai jólléttel és a mentális zavarokkal, illetve melyek azok a pszichológiai beavatkozások, amelyek csökkenthetik a diabéteszes neuropátia betegségterheit.

A pszilocibin akár egy hónapon keresztül csökkentette felnőtt betegek súlyos depressziós tüneteit, most azonban szupportív pszichoterápiával a hatás egy évre is kitolható volt.