Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

Azoknál az embereknél, akik naponta átlagosan kilenc vagy annál több adag ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztanak, 67 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki súlyos kardiovaszkuláris esemény, mint azoknál, akik mindössze egy adagot.

A mesterségesen előállított kollagénkészítmények fogyasztásakor fontos tudni, hogy e nyomelemek és vitamin fogyasztása nélkül még az alkotóelemek sem szívódnak fel.

A kardiológusok arra figyelmeztetnek, hogy a szív egészsége nem a hirtelen fellángolásokon, hanem az „apró lépések művészetén” múlik.

A magvak fogyasztása, tünetmentes időszakban, nem növeli az egyik gyakori vastagbélgyulladás, az ún. divertikulitisz kockázatát, sőt akár enyhén csökkentheti is.

Bizonyos esetekben a herevisszér-tágulat műtéti kezelése lehet a legeredményesebb, ha nem is az egyetlen módszer a férfi meddőség javítására.

Az egészséges öregedést támogató étrendi változtatások kulcsfontosságúak a fizikai és kognitív funkciók megőrzésében, valamint az életkorral összefüggő betegségek megelőzésében. Az időskorban bevezetett egészséges étrend hatékonyan támogathatja az optimális egészségi állapot és a funkcionális képességek megőrzését.

A sokféle gyümölcsből álló étrend csökkenti a daganatos betegségek, a magas vérnyomás, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége friss kutatásában összehasonlította a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával.

Az életmódbeli tényezők jelentősen javíthatják az előrehaladott vastagbélrákban szenvedő betegek túlélési esélyeit, írja a Demokrata.