Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A kórházi túlsúly csökkentésében, a járóbeteg-ellátás megerősítésében és a betegutak újraszervezésének szükségességében nagyjából egyetértettek az egészségpolitikai fórum résztvevői az önálló járóbeteg-szakellátók éves konferenciáján Balatonfüreden.

A magyar egészségbiztosítási rendszer szigorú korlátai miatt kényszerülnek milliós kiadásokra daganatos nők, derül ki a Válasz Online cikkéből.

Az egészségpénztárak olcsó egészségbiztosításokat is kínálnak a tagjaiknak. A BiztosDöntés.hu összeszedte, hol mennyiért lehet ilyet kötni.

Tóth Zsolt anyajegyének története eljutott már az egészségügyi miniszterhez is, aki a hvg360-nak megerősítette: az egyetemi magánszolgáltatók működését is felül fogja vizsgálni.

Bár nőttek a magánszolgáltatók árbevételei, négy év alatt lefeleződött a profit, ami 12 százalékról hatra esett vissza – a többi között ez is kiderült a VIII. Nagy Magánpraxis Napon, ahol az is elhangzott, már túl sok a szereplő a piacon.

A Portfolio szerint a friss KSH statisztikák a vártnál is drasztikusabb visszaesést mutatnak a lakosság közvetlen magán-egészségügyi költéseiben.

Pintér Sándor nyugállományú rendőr vezérezredes – jelenleg egészségügyért is felelős miniszter – döntése értelmében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója, aki 29 évvel ezelőtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál kezdte a pályafutását, egyáltalán nem ért ahhoz, amivel az elmúlt – kis híján – 30 évben foglalkozott.

Már több mint egymillióan rendelkeznek szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítással: a bőrgyógyászat országosan a legkeresettebb.

Az összes beutaló mindössze 20 százalékát állítják ki elektronikusan – derült ki a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) V. Országos és I. Alapellátási Konferenciájának második napján. Elhangzott az is, hogy sürgősségi beutaló a digitális rendszerben nem létezik, és beszámoltak az intézményekben és a praxisokban végzett ellenőrzések tapasztalatairól is.