Magyarországon a gyógyvizek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb fizioterápiás eljárások és fürdőgyógyászati kezelések révén számos konzervatív kezelési lehetőség adódik a mozgásszervi betegségek kezelésére.
A rheumatoid arthritis (RA) több szervet érintő, krónikus, autoimmun kórkép, melyet szimmetrikus, sokízületi gyulladás jellemez. Felismerésében segít a reggeli ízületi merevség, valamint az általános gyulladást jelző laboratóriumi paraméterek, mint a C-reaktív protein (CRP) és bizonyos autoantitestek, az anticiklikus citrulinált peptid (anti-CCP) és a rheumatoid faktor emelkedett szérumszintje.
A fizikai aktivitás és a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a szaunázás és a hideg fürdő, a jégkamra lehetnek azok az elemek, amelyek jelentősen hozzájárulnak a gyógyuláshoz, az egészség fenntartásához.
Heves érdeklődés kísér minden olyan kutatást, amely akár a legkisebb előnnyel kecsegteti a versenyzőket. A színfalak mögött minden élsportolóval pszichológusok, fiziológusok, mérnökök, biológusok és dietetikusok hada foglalkozik. Hogy mit tesznek, az jól őrzött titok; lehet azonban néhány megalapozott sejtésünk arról, hogy mit is csinálnak.
Kinek ne esne jól izzasztó hőség helyett a hűvösben edzeni testét, kordában tartani egészségét? A gondolat egészen addig kellemes, amíg nem szembesülünk a ténnyel: a megfelelő hatás érdekében –110 °C-os kamrában kell egy kis időt eltöltenünk.
A British Medical Journal (BMJ); a The Lancet; a Journal of American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM) aktuális számainak tartalmából ajánljuk.
Dermatoszkópia a bőrgyógyászati diagnosztikában
Az akrális melanoma (AM) számos bőrbetegség, így például szemölcs, idegentest, szaruréteg alatti bevérzés, bőrkeményedés, tinea pedis, hámsejtből kiinduló daganat, bőrfüggeléktumor, melanocitás tumor képét utánozhatja. A páciensek gyakran csak hónapokkal a tünetek fellépését követően fordulnak orvoshoz, mivel a lézió helye sokszor nem szembetűnő, illetve képe nem ad okot gyanúra. A szemölccsel való összetéveszthetőség miatt az első diagnózis sokszor téves, így a kezelés sem megfelelő. Pedig eleve növeli a tumor progressziójának kockázatát, ha az akrális melanomát szemölcsként, azaz kikaparással vagy krioterápiával kezelik. Az ilyen tévedések elkerülésére hasznos diagnosztikai eszköz a dermatoszkópia. Ennek ma már létezik digitális változata is, amely a nagy felbontás és – a felvételek számítógépes tárolhatósága révén – az összehasonlíthatóság, a progresszió nyomon követésének lehetőségét kezünkbe adva még pontosabb elemzést és terápiás döntéseket biztosít. Maga az eszköz azonban nem minden, ismernünk kell az árulkodó jeleket. Egy több esetet ismertető tanulmány szerint (Dermatol Surg 2006;32:1072–1078) a kevéssé pigmentált, hiperkeratotikus léziókat keverik össze leginkább szemölcscsel, és csak akkor merül fel az AM gyanúja, ha az elváltozás több kezeléssorozat hatására sem gyógyul. A diagnózis megállapítása azért nehéz, mert ezek az elváltozások alig vagy egyáltalán nem tűnnek pigmentáltnak. Az akrális régió jóindulatú melanocitás tumorainak dermatoszkópos képére a párhuzamos barázda-, a rácsszerű, a fibrilláris vagy filamentózus, a globuláris, a homogén és a hálózatos mintázat jellemző. Az AM gyanúját kelti a bőrlécek aranytól a sötétbarnáig terjedő árnyalatú pigmentációja (párhuzamos lécszerű mintázat) és a diffúz, többkomponensű mintázat. Előbbi az AM korai, in situ formájára jellemző. A tumor progressziója során a mintázat egyre többszínűvé válik és egyre több struktúra jelenik meg benne.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?