A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economx-nak azt állítja, hogy nem minden kórház jut hozzá minden szükséges eszközhöz.

A konvergenciaprogramban szereplő egészségügyi közkiadások alacsony növekedési tervezete nem jó előjel, mondta Rékassy Balázs a VG-nek.

A költségvetés tervezete szerint 2022-ben 2884 milliárd forint jut az egészségügyre, 769 milliárd forinttal több, mint idén, írja a Magyar Nemzet.

Hiányos a szűrési és az alapellátási rendszer, részben ezért halnak meg a magyarok idő előtt – állapította meg az Európai Tanács.

Jelentős megújulást hoztak az uniós források a vidéki kórházak infrastruktúrájában, és az ott élő emberek ellátásában – mondja Dózsa Csaba.

A jövő évi költségvetési törvényjavaslatot április 26-án nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek – számol be az MTI.

Zombor Gábor az új parlamenti szakbizottság elnöke annak ellenére is optimista, hogy a konvergenciaprogram az inflációkövetést sem ígéri az ágazatnak – írja a NOL.

Nem gyanúsítható az Orbán-kormány azzal, hogy a csillagokat is leígéri az egészségügynek a következő évekre – írja a NOL a most elkészült, három évre szóló költségvetési koncepció alapján.

Nincs szükség újabb intézkedésekre – jelentette be a konvergenciaprogramot bemutató Varga Mihály.