A gyermekkori koronavírus-fertőzés kórlefolyásáról és a Covid-19 betegség gyermekeknél tapasztalt hosszú távú hatásairól is szól az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hatodik, májusi hírlevele.

A mikroba-közösségek jóval bonyolultabban működnek, mint a múlt században gondoltuk. A baktériumok közötti kompetíció és kooperáció jobb megismerése segíthet az antibiotikum-használat hatékonyabbá tételében.

A humán agy szokatlanul nagy. Melyik kognitív kihívás volt a legfontosabb az agyméret növekedése szempontjából? – teszi fel a kérdést a Nature-tanulmány, ami elsőként tud a korreláció mellett oki összefüggést is felmutatni.

Egy humán vizsgálat szerint összefüggés van a nő fogantatás előtti vérnyomása és a születendő gyermek neme között, míg egy delfinek körében végzett vizsgálat választ ad arra a régi kérdésre, hogy miért alakulhatott ki a menopauza.

Az élet keletkezésével kapcsolatos új magyar eredmények jelentek meg a Science folyóiratban, közölte az ELTE szerkesztőségünkkel.

Minél több ismerettel rendelkezünk a hormonkötő proteinek működéséről, annál világosabbá válik, hogy ezek nem pusztán a hormonok egyszerű vivőanyagai, hanem elősegítik transzportjukat a keringésből a célszövetekhez, ezen túlmenően befolyásolhatják a hormonok hatásait a célsejteken.

Jelenleg nem áll rendelkezésünkre egyetlen olyan biomarker sem, melynek segítségével a kezelés indítása előtt megállapíthatnánk annak várható hatékonyságát.

Az anya szervezetéből különböző rokonok sejtjei jutnak át a magzatba, és az is gyakori, hogy a magzat sejtjei átvándorolván a méhlepényen, az anya szervezetének számos helyén megtelepszenek.

Amióta kiderült, hogy számos ponton befolyásolják a bélrendszer működését, a probiotikumok egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek.

A szociálpszichológusok 1945 után azzal a céllal, hogy a versengést és a háborút minél előbb kiiktassák az emberi viselkedési repertoárból, csak az együttműködést tanulmányozták.