Az egészségügyre 2025-ben a költségvetés tervezete szerint 330 milliárd forinttal több forrást biztosítanak, írja az Economx.

Az önkéntes egészségpénztárak tagsága továbbra is kitartó növekedést produkál, a harmadik negyedév végén már közel 1,08 millióan választották ezt az öngondoskodási formát.

Felzárkózás helyett leszakadás történt az egészségi állapot és az egészségügyi kiadások tekintetében az elmúlt évtizedekben Magyarországon, az ágazat helyzetén a reform és kiadásnövelés együttesen javíthatna, azonban a többletköltéshez gazdasági növekedés is kellene, ami azonban elmarad a kormány optimista becsléseitől.

Évente 2000 nőt és 1300 férfit veszítünk el két olyan daganatos megbetegedés miatt, amelyek korai szűréssel megelőzhetőek lennének. A legendásan rossz hazai részvételi arányokon a politikus „büntetéssel” javítana, mások szerint azonban nem csupán az egyén felelőssége, hogy sokan nem jutnak el a szűrővizsgálatokra.

Az egészségügyi beszállítók helyzetéről kérdezte a Portfolio Rádai Tamást, az ETOSZ igazgatóját, és Rásky Lászlót, az OSZ főtitkárát.

A Magyar Orvosi Kamara szerint a kötelezés helyett a szűrések népszerűsítése lehet igazán hatékony, derül ki az Economx összeállításából.

A kormány ismét az államosításban és a centralizálásban látja a gyógyírt, és hozzányúlna a praxisjoghoz is a Válasz Online szerint.

Az erős évkezdet után a második negyedév is lendületes folytatást hozott a hazai önkéntes kasszák teljesítményében.

Van az alapellátásnak van olyan szegmense, amelyet egyelőre nem sikerül megfelelően díjazni, holott a demográfiai változások és az ellátórendszer átalakítása nyomán egyre nagyobb teher nehezedik rá.

Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány azonnali eredményt produkálni.