Idén tavasszal bővült a háziorvosi kompetenciák köre, és megjelent az a rendelet is, amely a szakdolgozók által ellátható feladatok listáját tartalmazza. Az aktuális szakpolitikai döntések hatásai mellett az alapellátás napi – avagy évek óta tartó – problémáit is górcső alá vettük Szeszák Ferenc berettyóújfalui háziorvossal.

Van az alapellátásnak van olyan szegmense, amelyet egyelőre nem sikerül megfelelően díjazni, holott a demográfiai változások és az ellátórendszer átalakítása nyomán egyre nagyobb teher nehezedik rá.

Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány azonnali eredményt produkálni.

Az eddig gondoltnál is nagyobb a baj – közölte Balogh Zoltán, a MESZK elnöke szervezete alapellátási kongresszusán, írja a Népszava.

Mindenki a jelenlegi bére emelkedésére számít – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke az Indexnek.

November végén választott új vezetőséget a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amelynek elnökségében titkárként kapott helyet Keczéry Attila zuglói háziorvos, aki – édesapja nyomdokaiba lépve – 1998-ban választotta ezt a hivatást.

A háziorvosok tevékenységének minősége, színvonala teljesen egységes indikátorokkal nem mérhető megfelelően, ám a túl sok és komplikált indikátor sem jelent megoldást.

A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent az a kormányrendelet, amely az alapellátásban dolgozó szakápolók béremelését hivatott rendezni.

Szerdai postájával számíthat a belügyminiszter a háziorvosok levelére, amelyben azt kérik, hogy a mellettük dolgozók béremelésére szolgáló kormányzati támogatást címkézve juttassák el a praxisoknak, írja a Népszava.

Kiemelt aktualitást élvez, hogy a magyar háziorvos társadalom világos képet kaphasson a modellváltásban rejlő kivételes lehetőségekről.