Úgy tűnik, nem csak a finanszírozás alapkérdéseiben van nézetkülönbség a Nemzetgazdasági Minisztérium és az egészségügyet felügyelő belügyi tárca között, de az események arra utalnak, hogy az intézmények eszközbeszerzése okán is elkezdődött a szkander – derült ki a XXXI. Magyarországi Egészségügyi Napokon, ahol az is elhangzott, jövőre 80 milliárd forintos többlethez jut az ágazat.

Hegedűs Zsolt ortopédsebészt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnökét kérte fel Magyar Péter, a Tisza párt elnöke, hogy november végére állítsa össze a minisztériumot vezetői csapatot.

Az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai miatt állította a szőnyeg szélére Magyarországot az Európai Bizottság az országjelentésben, írja az Economx.

Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozatának új részében Zsidi Bernát, az Akadémiai Levéltár munkatársa azt mutatja be, hogyan vált az 1989-es rendszerváltozás folyamataiban a Magyar Tudományos Akadémia „főtényezővé”.

A jövő évi költségvetés tervezetében az egészségügyi ágazat kiadásaira 280,5 milliárd forinttal több jut, mint a 2025. évi költségvetésben.

Nagy Márton szerint a KT nem számolt minden tétellel, amikor azt állította, hogy 2026-ban még az ideinél is kevesebb forrás jut az egészségügyre.

Az E. Alap a tervezetben 1710,9 milliárd forint támogatást kap, ami 9,4 százalékkal kevesebb a 2025-ös előirányzatnál, írja a 444.hu.

A hazai alapellátás leszakadozóban van, a remélt felzárkózás helyett – nyilatkozta lapunknak dr. Rurik Imre professzor, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

Az MNB azt tanácsolja, hogy az egészségügy területén növeljék a költségvetési ráfordításokat, idézi a jegybank elemzését az Economx.

A Magyar Kutatási Hálózat kutatóközpontjainak és önálló kutatóintézeteinek vezetői közös nyilatkozatban támogatták a törvénymódosítást.