Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A szívhangrendelet, és a "Covid-károsultak" kártalanítása is szóba került az interpellációk során az Országgyűlés hétfői ülésén.

Tiltakozott a Mi Hazánk Mozgalom kedden amiatt, hogy a leendő egészségügyi miniszter tanácsadóvá kívánja kinevezni Karikó Katalint.

A közfinanszírozott CT-MRI vizsgálatokat végző magánegészségügyi szolgáltatók kivezetésével összefüggő kártalanításról döntött a kormány.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakemberek szerint a várólisták – különösen az onkológiai vizsgálatok esetén – nőni fognak országszerte.

Január 2-től jelentős változás lépett életbe a személyi jövedelemadótól mentes juttatások köre tekintetében. A módosítás a sérelemdíjak adómentességét érinti – írja a jogiforum.hu.

A kormányzat Covid-járvány kezelésről szóló filmjének nyomán az ellenzéki pártok javaslatokkal álltak elő, és a főpolgármester is megszólalt.

Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Baranya vármegyében.

A CBS News jelentése szerint 561 haláleset köthető a Philips egyik otthoni lélegeztetőgépéhez, közli az RTL.hu.

Nem lesznek hosszabbak a várólisták a CT- és MR-vizsgálatok államosítása miatt a közellátásban, és munkaerőhiánnyal sem számol a kormány ezen a területen – hangzott el a csütörtöki Kormányinfón.