Megoldott az ivóvízbázisok és az élelmiszerek hazai védelme? Felkészültek az egészségügyi dolgozók egy esetleges katasztrófahelyzet kezelésére? Szemben a termékek szabad forgalmazásának európai elvárásával, nem lenne érdemes inkább nemzeti önellátásra berendezkedni az élelmiszerellátás terén? Ilyen és ehhez hasonló kérdések hangzottak el szerdán azon a konzultáción, amelyen a bioterrorizmussal, a klímaváltozással összefüggő katasztrófahelyzetek egészségügyet érintő feladatait tekintették át az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának  képviselői.

A globális felmelegedés veszélyeiről és a megelőzés lehetőségéről tanácskozott február első napjaiban a dél-angliai Exeterben a világ kétszáz vezető klímakutatója.  Szinte beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményei lehetnek, ha a földi klíma az előrejelzések szerint valóban több fokkal melegszik a következő évtizedekben. Az ipari forradalom kezdete óta mindössze egy Celsius-fokkal nőtt a Föld átlaghőmérséklete, s már ez is olyan folyamatokat indított el, mint az elsivatagosodás vagy a sarki jég olvadása. Az utóbbi néhány évben gyakoribbak lettek a világon a nagy erdőtüzek, a hurrikánok, és jelentősen visszahúzódtak a magashegyi gleccserek. A korábbi előrejelzések, amelyek évtizedenként még mindössze 0,1 fokos melegedéssel számoltak, Európában rendkívül meleg és száraz nyarakat jósoltak, az újabb számítások viszont arra engednek következtetni, hogy idővel az egész mediterrán medence elsivatagosodik. Ezzel egy időben a gleccserek eltűnésével Kínában 300 millió ember maradhat ivóvíz nélkül. Grönlandról már háromfokos melegedés után eltűnhet a teljes jégtakaró, ami önmagában is tovább gyorsítja majd a melegedést, és megváltoztathatja a tengeri áramlatokat. A gleccserek, sarki jégmezők olvadása miatt 2100-ra 88 centiméterrel emelkedik az óceánok vízszintje – jelenleg 100 millió ember él a vízszintemelkedéssel fenyegetett területeken.