Míg februárban százoldalas dokumentumköteggel, addig múlt héten már csak az ebből kiválogatott legfontosabb öt ponttal érkezett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) delegációja arra az egyeztetésre, ahol az ágazat teljes felső vezetése képviseltette magát Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével.

Az orvosi korfát jelentősen sikerült fiatalítani a korábban bevezetett intézkedésekkel, azonban a szakdolgozó-hiány tragikus jövőképet fest fel, és azonnali beavatkozásokat kíván – derült ki a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusán.

A polgáraival törődő, szolidáris államra lenne szükség, amely nem büntetésekkel akarja kikényszeríteni a szerinte megfelelő viselkedést, hanem az emberek jólléte érdekében nagyobb szerepet vállal.

Míg az orvoslétszámot sikerült növelni a rezidensprogramok bevezetésével, az ápolóhiány azonban egyre égetőbb. Erre utal az is, hogy mind több kórházban alkalmaznak szakképzetlen nővéreket.

Hiányoznak a népegészségügy eszközei, korlátozottak az erőforrásai, nincs adatfelvétel és monitoring, miközben tovább romlik a lakosság egészségi állapota.

Az egészségügyért felelős államtitkárság elkészítette a következő hét évre szóló ágazati stratégiát, az irányokat elsősorban ismét az országba érkező uniós források határozzák meg.

A kormány számos szakmapolitikai kérdést akar politikai eszközökkel megoldani, azonban Sinkó Eszter egészségügyi rendszerelemző szerint erősen kétséges, hogy a most bevetett módszerek az elvárt eredményre vezetnek majd.

A kérdés csak látszólag egyszerű, a Portfolio írásából pedig az is kiderül, hogy pontos válasz nem is feltétlenül adható rá.

Bár a szaktárca az elmúlt években nem hozta nyilvánosságra az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által kezelt humán-erőforrás monitoring rendszer adatait, a Magyar Kórházszövetség XXXI. kongresszusán kiderült, mivel számolhatunk az egészségügyben.

Az elektronikus ügyintézési rendszereknek köszönhetően csökkennek az adminisztrációs terhek, egyszerűbb lesz az ügyintézés.