HMR adatok: így alakult az orvoslétszám az elmúlt években

35 526 orvos rendelkezett érvényes működési engedéllyel 2024-ben az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) adatai szerint. Mintegy hatezerrel több orvos dolgozik, mint 2011-ben, amikor összesen 29 462 orvos rendelkezett érvényes működési engedéllyel. 2019 és 2024 között 1389-cel nőtt hazánkban az érvényes működési engedéllyel rendelkező orvosok száma.

2011-ben mindössze 2154 fiatal, 29 év alatti orvos volt a rendszerben, míg ez a szám 2024-re 4099-re nőtt. Míg 2010-ben alig négyszáz rezidens lépett be a hazai szakorvosképzésbe, az elmúlt években folyamatosan évente kilencszáznál is többen.

A 2011-es és a 2019-es adatokhoz képest is jelentősen emelkedett az orvosok száma a fiatal korosztályban (25-29; 30-34; 35-39). A középgeneráció (44-59 közötti korosztály) viszont hiányzik a rendszerből. Ráadásul a 40-44 és 50-54 év közötti orvosok száma 2019 és 2024 között folyamatosan csökken az OKFŐ adatai szerint. Míg 2019-ben 2924 40-44 éves kor közötti orvos dolgozott a rendszerben, addig 2024-ben 361-gyel kevesebben, összesen 2563-an. Még nagyobb arányban csökkent az 50-54 közötti orvosok száma, összesen 543 fővel 2019 és 2024 között. 

Az OKFŐ szerint ezek az orvosok nem tűntek el a rendszerből, mert benne sem voltak. Ez a korosztály az, akik 2011-ben olyan kevesen léptek be az ellátórendszerbe. Ha 2010 előtt kevés volt a pályakezdő, 29 év alatti fiatal orvos, ahogy az idő haladt, ez a „palacknyak” haladt tovább a korfán, és most hiányuk már a negyvenesek-ötvenesek korcsoportjában látványos.

A mostani 35-39 éves korosztály létszáma (ők a 2010-es évek közepén voltak pályakezdők) 2019-ről 2024-re 909 fővel nőtt. Ráadásul ez évről évre folyamatosan történt, ami azt mutatja, hogy az ösztöndíjprogramokkal és bérrendezéssel bevonzott fiatalokat meg is tartja a rendszer. 

2011-ben 1951-en voltak a 70 év feletti, aktív orvosok, számuk az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt, 34 137-ről 35 526-re.

A fiatal belépők miatt az orvosok összlétszáma várhatóan a következő időszakban sem fog csökkeni, még úgy sem, hogy a hetven év felettiek kiesnek a rendszerből. Ugyanakkor az orvosok jellemzően nem mennek el nyugdíjba 65 éves korukban.

Az OKFŐ és jogelődjei 2004 óta gyűjtenek adatokat azokról, akik külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt igényelnek. A kiadott hatósági bizonyítványok száma nem tükrözi közvetlenül a tényleges migrációt, mert az igénylők között szerepelnek például azok a  külföldi hallgatók, akik Magyarországon szerezték diplomájukat, majd visszatérnek hazájukba, és azok az orvosok is, akik magyarországi állásukat megtartva vállalnak rövid távú vagy részmunkaidős tevékenységet külföldön. Egy személy akár több év adatsorában is megjelenhet anélkül, hogy ténylegesen elhagyta volna a hazai egészségügyi rendszert. 

Az OKFŐ adatai szerint 2010-ben 986 orvos kérte a hatósági bizonyítványt, míg 2024-ben 901, aminek hátterében áll az is, hogy egyre több külföldi érkezik tanulmányi céllal hazánkba.

Míg 2012-ben 940 fő magyar (és nem frissen végzett külföldi) állampolgárságú orvos kért hatósági bizonyítványt, addig 2024-ben ez a szám 491-re csökkent. Ezzel párhuzamosan a külföldön végzett és hazánkba érkezett orvosok létszáma 2012-ben 75 fő volt, 2024-ben pedig 133 – ismerteti az adatokat a Mandiner.

* * *

Míg korábban a HMR adatait évente nyilvánosan közzétették, ma már csak kérelemre férhetők hozzá statisztikai vizsgálat,     tudományos kutatás, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése és egészségügyi szakember képzés tervezése, szervezése céljából. Nyilvánosan utoljára a Magyar Kórházszövetség 2024-es kongresszusán ismertették a 2023-as évre vonatkozó adatokat. (A Szerk.)