Miről árulkodnak a humán-erőforrás monitoring rendszer legfrissebb adatai?

Az orvosi korfát jelentősen sikerült fiatalítani; a 70 év alatti orvosok többsége a 25-29 és 30-34 év közötti korcsoportba tartozik, a középkorosztály – a kétezres években felerősödő migrációs kedv nyomán – most is fájón hiányzik az ellátórendszerből – derült az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) humánerőforrás-monitoring rendszerének (HMR) legfrissebb, 2023-as adataiból, a melyeket Páva Hanna, az OKFŐ Humánerőforrás Fejlesztési Igazgatóságának vezetője ismertetett a mátraházi kongresszuson.

Tavaly év végén a 62 015 orvosi diplomával rendelkező 66 százaléka, 34 743 gyógyító szerepelt a működési nyilvántartásban, és markánsan folytatódott a korábbi években is megfigyelhető tendencia: bővült a 40 év alatti korosztály létszáma. Hiátus a középkorúak körében figyelhető meg, a most 50-es éveikben járók még a kétezres években vállaltak munkát külföldön, és nem is tértek haza.

Mintegy 20 százalékos növekedés volt megfigyelhető a közellátásban aktívan dolgozó orvosok számában, azonban mint azt Páva Hanna jelezte, ez kapacitásbővítést nem jelentett, mert ennek oka a szolgálati jogviszonytörvény bevezetése és a közreműködői szerződések felszámolása volt.

Vonzóvá vált szakorvosnak lenni Magyarországon – állapította meg az igazgatóságvezető, amikor arról beszélt, hogy hatásosnak tűnik az a másfél évvel ezelőtt hozott intézkedés, amely szerint a kompetenciákhoz igazodóan a rezidensek hamarabb kezdhetik meg az önálló munkavégzést. Tavaly a frissen végzettek 73,3 százaléka már a diplomaszerzés évében belevágott a szakorvosképzésbe, de a az egyetemi képzést lezárók 85 százaléka előbb-utóbb belép a szakképzésbe.

Míg 2015-ben még 917 fiatal orvos igényelte valamelyik ösztöndíjat a rendelkezésre álló négyből, 2022-ben már csak 560-an pályáztak a támogatásra. Páva Hanna szerint az orvosbérek rendezése nyomán kevésbé vonzók a rezidensek számára 2012 óta biztosított ösztöndíjak, így érdemes átgondolni a rendszer megújítását.

Egy évtizede a migrációs adatok voltak a HMR beszámolók slágertémái, mára a 2010 elején tapasztalt harmadára esett vissza a migrációs hajlandóság, ami évek óta jellemző. Az elmúlt 13 évet górcső alá véve a migrációs csúcs 2012-re tehető, amikor 940-en igényeltek hatósági bizonyítványt külföldi munkavállaláshoz a HMR adatai szerint, ezzel szemben tavaly csak 525-en, ami valamivel több, mint az ebben az időszakban mért legkisebb érték: 2020-ban mindössze 405 hatósági bizonyítványt állított ki az OKFŐ jogelődje.

Szakdolgozói utánpótlás: tragikus a helyzet

Míg a hazai orvosi munkaerő helyzetére pozitív tendenciák jellemzőek, a szakdolgozóknál a HMR számai is igazolják: az elöregedés és az utánpótlás hiánya jellemzi.

A tavalyi év utolsó napján 277579 szakdolgozó szerepelt az alapnyilvántartásban, ám mindössze 41 százalékuk található meg a működési nyilvántartásban. Azaz, hiába szerzett valamilyen szintű ápolói, szakdolgozói képesítést közel 300 ezer fő, csupán 113353 rendelkezik aktív működési engedéllyel. Az elmúlt tíz évben 6893 fővel csökkent a 30-39 év közöttiek létszáma, a 40 év alattiak körében a szakképesítéssel rendelkezők aránya 50 százalék, egyes szakmákban pedig 40 százalék alatt van. A szakdolgozói korfa jól mutatja, hogy a rendszerbe belépők nem fogják pótolni azokat az ápolókat, akik a következő 15 évben nyugdíjba vonulnak.

Évente átlagosan 5900 fő szerez első alkalommal valamilyen szakdolgozói képesítést, ám a HMR adatai szerint hiába szerezte meg a szakmát, nem az egészségügyben dolgozik, ráadásul hiába szereztek többen szakképesítést vagy diplomát, nem a kórházi ellátás szempontjából kiemelt szakmacsoportokban, mint a felnőtt- vagy gyerekápolás, sürgősségi, szülészeti és műtéti ellátás, illetve a képi diagnosztika. A kiemelt szakterületek valamelyikén 2023-ban az ápolók 48 százaléka kezdett el dolgozni.

Közel 6000 szakdolgozó hiányzott az állami fenntartású kórházakból és az egyetemi klinikákról 2024 januárjában, 4727 fő az aktív, 1247 fő pedig a krónikus ellátásból – derült ki az OKFŐ év eleji feléréséből. – Bár a szakdolgozók összlétszáma 6597 fővel nőtt 2017 decembere és 2023 júliusa között ezekben az intézményekben, ennek a szolgálati jogviszony bevezetése és a védőnők megyei kórházakba való átvétele volt az oka – összegezte az igazgató, aki elmondta még azt is, hogy marginális a szakdolgozói migráció, mindössze az ápolók fél százaléka készül külföldi munkavállalásra a HMR adatai szerint.

Oszt a minisztérium

A humánerőforrás leghatékonyabb elosztása minisztériumi felelősség és feladat – mondta a kongresszus humánerőforrás menedzsment blokkjában Kovácsné Szekér Enikő, a Belügyminisztérium (BM) személyügyi helyettes államtitkára, ám hozzátette, hogy a fogyatkozó szakdolgozók problémájára intézményi szinten kell választ adni, mert a szervezetek struktúráját és állományát összevetve láthatóvá válnak, melyek azok az intézkedések, amelyekkel a megfelelő létszámgazdálkodás megvalósítható.

A létszámgazdálkodás alapja az állománytáblázat, amely megmutatja, hogy az elvégzendő feladatok milyen szervezeti hierarchiában, mennyi és milyen tartalmú munkakörökkel láthatók el. A kórházaktól bekért intézményi ellátás-szervezési és állománytáblázatok alapján kimutathatóak a létszám és terhelési aránytalanságok, és azok a pontok, ahol minisztériumi vagy fenntartói beavatkozásra van szükség annak érdekében, hogy a szervezeti struktúra hatékonyabb legyen, és az ezt szolgáló munkaerő elosztás megalapozottan valósuljon meg.