Aki kialvatlan, az hajlamosabb nassolni – emeli ki dr. Dombovári Magdolna, a Somnocenter Alvászavar Központ neurológus, szomnológus szakorvosa.

Az obstruktív alvási apnoe a legismertebb és leggyakoribb alvásfüggő légzészavar, amelyet a légutak részleges vagy teljes elzáródása jellemez alvás közben.

Az epilepsziás rohamokat számos, változatos megjelenésű, nem epilepsziás eredetű paroxysmalis jelenségtől kell elkülönítenünk. Ezek közül a legfontosabbak: syncope, pszichogén nem epilepsziás roham, migrén, TIA, transiens globális amnézia és egyes parasomniák.

Egy gödöllői raktárban porosodik az a mintegy 12 ezer új lélegeztetőgép, amelyeket a magyar állam vásárolt a koronavírus-járvány idején, írja a Telex.

Sokan félve tekintenek a rhinitis medicamentosá-ra, miközben az nagy biztonsággal elkerülhető, ha a nazális dekongesztánsokat előírás szerint alkalmazzák.

A kialvatlanság a szív- és érrendszerre is káros hatással van, hívja fel a figyelmet a SZIVSN Betegegyesület az Alvás Világnapján.

Biztos, hogy minden háziorvos betegei között akad egy Anna, egy Béla és egy Csaba.

Az IFLScience szerint a párnáktól az alvás pozíciójáig rengeteg tényező hat az alvásminőségre, írja a 24.hu.

Az OTSZ Online szerint kardiovaszkuláris betegségben gyakran rejtve marad az alvási apnoe.

A szimpatikus idegrendszernek fontos szerepe van a hipertónia, a diabétesz mellitus, a metabolikus szindróma, a szívelégtelenség és a veseelégtelenség patogenezisében is. A legújabb szemlélet szerint a hipertónia egy szindróma, ami magában foglalja a vérnyomás emelkedését, az egyénre szabott kardiovaszkuláris rizikót és a célszervkárosodásokat. Egy 2000-ben publikált adat szerint a világon összesen kb. 972 millió magasvérnyomásos beteg volt, és ez a szám 2025-re 1,56 milliárd lesz, ami a világ felnőtt lakosságának kb. 29%-át érinti. Patogenezise nagyon összetett, de a fokozott szimpatikus aktivitás ennek az egyik legfontosabb része.