Új korszak a hallás visszaadásában
Tényleg csak halkabban beszélnek körülöttünk, vagy mi nem hallunk jól? Az Eurostat EHIS adatbázis szerint 2023-ban Magyarországon a felnőttek 15-20 százalékánál kimutatható valamilyen fokú halláscsökkenés – vagyis minden ötödik ember nem hallja tisztán a beszédhangokat. A probléma mégis gyakran hónapokig-évekig „észrevétlen” marad: sokan a környezetet hibáztatják, inkább a tévét hangosítják fel, vagy egyszerűen elbagatellizálják a jeleket. Pedig a hallás romlása nem csak kényelmetlenség: kihat a kapcsolatokra, a munkára, a biztonságérzetre – és időben lépve ma már látványosan javítható.
„A halláscsökkenést sokan sokáig kompenzálják – visszakérdezéssel, ráhagyással, mosollyal –, de ettől a probléma nem lesz kisebb. Minél korábban vizsgálják ki, az orvosoknak annál több lehetőségük van segíteni a pácienseknek” – hangsúlyozza prof. Dr. Gerlinger Imre, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész szakorvosa.
A hallásromlás hátterében lehet természetes életkori változás, de ugyanúgy kiválthatja tartós zajterhelés (fejhallgató, munkahelyi zaj), visszatérő fül-orr-gégészeti gyulladás, fülkürt-probléma, a középfülben felszaporodó savó, sőt bizonyos esetekben komolyabb kórkép is. „Fülészeti tünetekhez olyan értelemben lehet a fej-nyaki daganatoknak is köze, hogy egy felgaratban lévő daganat blokkolhatja a fülkürt szájadékait. Ilyenkor savó jelenhet meg a középfülben, és halláscsökkenés következik be” – mondja, hozzátéve: időskori, vezetéses jellegű halláscsökkenésnél ezt mindig ki kell zárni, nem szabad legyinteni.
Külön „piros zászló”, ha a panasz egyoldali és fiatalabb korban jelentkezik. „Egyoldali, fiataloknál meglévő fülpanasz – legyen az idegi halláscsökkenés vagy egyoldali fülzúgás – esetén kötelező MR-vizsgálattal kizárni bizonyos elváltozásokat” – emeli ki a szakorvos.
A korai felismerés az életminőséget és a beszédfejlődést is meghatározza. „Azt tudni kell, hogy minden ezer újszülöttből egy süketen születik. Ez nem kis szám” – fogalmaz Gerlinger, aki szerint óriási előrelépés, hogy az újszülöttkori hallásszűrés országosan megoldott, így az érintett babák időben ellátásba kerülhetnek. A modern hallásrehabilitációval a cél ma már nem pusztán az, hogy „valamit halljunk”, hanem hogy a beszédértés és a mindennapi tájékozódás is helyreálljon. „Az én fiatalkoromban egy veleszületett süketséggel nem lehetett csinálni semmit. Ma már a süketség mint veleszületett probléma gyakorlatilag megszűnt, mivel implantológiai módszerekkel visszaállítható a hallás. Ez óriási áttörés”.
Az első lépcső a hallásrehabilitációban sokszor a személyre illesztett hallókészülék, amely ma már diszkrét, „mikroszámítógép” jellegű eszköz. Ha valaki valamilyen okból nem tudja viselni (például krónikusan gyulladt, ekcémás hallójárat miatt), szóba jöhet a középfüli implantátum is – például a Vibrant Soundbridge, amely Magyarországon is elérhető társadalombiztosítási támogatással.
Súlyosabb esetekben a cochlearis (csigába ültetett) implantátum adhat új esélyt, ami elektródasor segítségével közvetlenül a hallópályát stimulálja. Léteznek csontvezetéses implantátumok is – például többször operált, „roncs” középfül esetén vagy egyoldali süketségnél –, ritkán pedig agytörzsi implantátum is, néhány európai centrumban.
A fejlődés elképesztő tempójú: „Most már a belső fül implantátumok behelyezésén is robotok használnak sok helyen” – mondja a professzor. Emellett zajlanak génterápiás és őssejtes kutatások is; bizonyos génhibák célzott kezelése már klinikai fókuszban van több országban.
További fontos információkért a hallásról, fülzúgásról és szédülésről, orrdugulásról, horkolásról és alvási apnoéról, továbbá a fej-nyak daganatokról, tekintse meg a BEKezdés podcast adását.
