Az orvosszakmai kiválóság mellett a betegközpontú ellátásra törekedett két évtizedes fennállása során a Prima Medica Egészséghálózat. A 20. évforduló alkalmából Babai László, a kiemelt szintű járóbeteg-szakellátást nyújtó hálózat alapítója és ügyvezetője nemcsak az alapítás őstörténetéről mesélt, hanem jövőbeni terveiről is beszámolt.
Jelenleg a júliusban végző praxisközösségek tagjai nem tudják még, hogy lehet-e majd folytatni az egy éve megkezdett munkát, emeli ki a lapunknak adott interjúban dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszékének tanszékvezető-helyettese.
Magyarországon a geriátriai szakellátást a szakemberhiány, az ellátás területi egyenlőtlenségei és a szakképzés hiányosságai jellemzik. Európa országaiban eltérő sajátosságokat találunk, és bár vannak a miénknél kedvezőtlenebb állapotok is, tény, hogy az eltelt 15 évben közvetlen környezetünktől lemaradtunk ezen a téren.
Magyarországon az akut események súlyos következményeit akarjuk elkerülni, és nem az akut esemény létrejöttét. Nagyon fontos volna a rizikó felmérése – mondta Járai Zoltán egyetemi tanár, a budapesti Szent Imre Kórház Általános Kardiológiai Profiljának vezető főorvosa.
A cukorbetegség civilizációs ártalom, radikális megoldást így a civilizációnk megváltoztatása jelenthet – mondta lapunknak dr. Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum vezetője.
A diabetológiából, hipertonológiából, lipidológiából és obezitológiából licenc-vizsgáztatásra kinevezett szaktekintélyek közül 49-en maguk is letették a licenc vizsgát – adja hírül a GYEMSZI.
Palliatív orvoslás, neurosonológia, alvásmedicina szakértő. Beavatkozási, interdiszciplináris és specializációs licenc – néhány új fogalom és új szakterület, amelyeket meg kell tanulnunk az egészségügyben. Módosultak ugyanis az ágazati képzések; a szakirányú szakmai képzések és továbbképzések mellett megkezdődhetnek a licenc képzések is.
Az utóbbi években a bélflóra vizsgálatának új módszereivel – a konvencionális mikrobiológiai technikák (pl. szelektív tenyésztés) helyett metagenomikus megközelítéssel, az örökítő anyag közvetlen vizsgálatával – megállapították, hogy a kövér egyének bélflórájában eltolódás van, és ez átvihető. Ez a szenzációsnak tekinthető, a kórképben a bél fontosságát feltételező, további megerősítést igénylő ismeret diagnosztikus és terápiás perspektívával kecsegtet. Prof. dr. Várkonyi Ágnes (Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek-egészségügyi Központ) kommentárja dr. Rao cikkéhez.