Korábban sem javasolták a diabetikus élelmiszereket

– Szinte már közhely, hogy a diabetes járványszerűen terjed, a betegek számának növekedése megállíthatatlannak tűnik. Mit tehetünk a prevenció érdekében egyéni szinten, és mi (lenne) az (egészség)politika feladata ebben?

Valóban, a Magyar Diabetes Társaság legutóbbi felméréséből, amit a NEAK (korábban OEP) adatbázisának elemzése alapján készített, az ismert cukorbetegek (az 1-es és 2-es típusú cukorbetegek együttes) száma elérte 2014-ben a 772 ezret. Ez 2001-hez képest 71%-os növekedést jelent.

Ismereteink szerint ennek a növekedésnek a legjelentősebb oka az egyén biológiai igényéhez képest túlzott energiabevitel és a miatta kialakuló elhízás. Az elhízás okai között szerepel a fizikai inaktivitás is. Az egyén szintjén a megelőzés egyszerre nagyon egyszerű és nagyon nehezen kivitelezhető. Nem mást jelentene, mint életmódváltást, ami a táplálék energiabevitelének csökkentéséből és legalább napi fél óra fizikai aktivitásból áll. Fontos lehet még ezek mellett a dohányzás elhagyása is.

Az egészségpolitika helyett inkább szélesebb körű társadalmi feladatról beszélnék! A múltból ismerjük, hogy egy-egy jelentősebb népegészségügyi probléma megoldása nemcsak az egészségügy, hanem az egész társadalom megváltozásával vált lehetővé. Például a tbc visszaszorításában a gyógyszeres kezelés megjelenésének óriási előrelépése mellett az életkörülmények javulása is jelentős szerepet játszott. A cukorbetegség civilizációs ártalom, radikális megoldást így a civilizációnk megváltoztatása jelenthet.

– Sokat változott a diabetesszel kapcsolatos szemlélet az utóbbi időben, például megszűntek a „diabetikus” élelmiszerek. Mennyire sikerült a változást tudatosítani a betegekben és az orvosokban, mi még a teendő?

A „diabetikus élelmiszerek” elkülönítésének megszüntetésével a szakma teljesen egyetértett. Szemben a közvélekedéssel, a diabetológusok korábban sem javasolták ezek fogyasztását. A mi álláspontunk az, hogy az egészséges táplálkozást kell a lehető legjobban megközelíteni (mind a kalória, mind a makronutriensek – azaz fehérje, szénhidrát, zsír esetében –, mind pedig mikronutriensek – vitaminok, nyomelemek stb. – szempontjából) a cukorbetegség megelőzése céljából. A cukorbetegség kialakulása után az egészséges táplálkozás szabályai mellett más szabályokat is követni kell, ami a táplálkozás beosztásának, időzítésének, mennyiségi és minőségi mutatóinak a megváltoztatását is jelenti.

Különösen károsnak tartjuk a kombinált és ezért áttekinthetetlenül komplex étrendi kiegészítők irracionális alkalmazását, első helyen is az antioxidáns vitaminkoktélokat és gyógyteákat. Becslések szerint és saját gyakorlati tapasztalataink alapján is, betegeink ilyen, valószínűleg teljesen hatástalan, ámde jelentős mellékhatásokkal rendelkező „kezelésre” legalább annyit költenek, mint a bizonyítottan hatásosra.

– Mennyire érdekli a fiatalokat a diabetológia? Jellemző-e a szakmára az országosan érezhető szakemberhiány? Mit tesz a szakma a fiatalok itthon tartása érdekében?

A diabetológia iránti érdeklődés töretlenül növekszik, mind az egész társadalom, mind az orvostársadalom, mind pedig a fiatal orvosok és szakdolgozók részéről. Ez tetten érhető abban is, hogy a Magyar Diabetes Társaság az egyik legnépesebb a tudományos társaságok közül.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a hazánkban szépen kiépült, és a Magyar Diabetes Társaság által évente felülvizsgált diabetológiai ellátórendszer képes lenne az összes cukorbeteg minden szintű ellátására. Ez annak ellenére is igaz, hogy a diabetológiai licencképzés közelmúltban szerencsés módon kialakított rendszere hatására jelentősen nőtt a diabetológusok létszáma. Egyrészt ezt a rendszert tovább kell fejleszteni, másrészt a cukorbetegek létszámának magas volta miatt a 2-es típusú, szövődménymentes betegek nagy része kezelhető kell, hogy legyen a háziorvosi ellátás körében. Ehhez mindent megad társaságunk, szakmai ajánlást, Nemzeti Diabetes Programot, a háziorvosok folyamatos továbbképzését és a szakdolgozó edukációját is.

A fiatal szakemberek itthon tartása ugyanazokkal a nehézségekkel küzd a diabetológiában, mint általában a magyar egészségügy más területein. Mégis, a fent részletezettek alapján optimista vagyok szakmánk fejlődésének kilátásait illetően.

– Az alapellátásban is sok feladatot jelent a diabeteses betegek felismerése és gondozása. Milyen az együttműködés a háziorvosokkal, hol lát ebben előrelépési lehetőségeket?

Mint már említettük, a cukorbetegség kezelése alap- és szakellátási feladat. Az alapellátásban dolgozók folyamatos képzése mellett hatalmas lökést adott a diabetológiai alapellátásnak a Magyar Diabetes Társaságon belül megalakult Háziorvosi Munkacsoport. A Munkacsoport igen aktív, létszáma folyamatosan emelkedik, és a diabetológus licencképzésbe újonnan jelentkezettek nagy része is háziorvos.

A szakellátás így állandó kapcsolatot tarthat az alapellátással, az információ és a betegáramlás kétirányú: alapellátásból a szakellátásba és fordítva.

– A szakdolgozók speciális feladatokat látnak el a diabeteses betegek kezelésében. Várható-e jogosítványaik bővülése, a kompetenciák változása?

A szakdolgozók már eddig is aktív ápolási és betegedukációs feladatot láttak el. A kérdésben szereplő felvetés a jövő egyik irányát mutathatja, valóban az várható ugyanis, hogy a jól képzett szakdolgozó az említett feladatokon kívül más fontos funkciókat is betölthet, a lábápolást végző podiátertől, a veseszövődmény miatti vesepótló kezelésre való előkészítésen át, egészen a telemedicina néhány érdekes mozzanatáig. Ezekhez a képzettségekhez várhatóan új kompetenciák járulnak majd.

– Számíthatunk-e a közeljövőben további terápiás áttörésre a diabetes kezelésében?

A diabetológiában rohamos a fejlődés az elmúlt években. Ez nemcsak az új antidiabetikumok számában, hanem új kezelési eljárásokban és a diabetológiai gondolkodásmód folyamatos változásában nyilvánul meg. Korábban elképzelhetetlennek tartott antidiabetikus kombinációk, abban való előrelépések, sőt visszalépések, oda-vissza történő átjárhatóság az egyes kezelési rezsimek között ma már az ajánlások szintjére emelkedett.

Minden új antidiabetikus csoport azzal az igénnyel jelentkezik be, hogy áttörést hoz. Ez újabban néhány esetben meg is valósult.

Hogy mit hozhat a jövő? Biztosan rengeteg új támadáspontú szer áll fejlesztés alatt, kombinációs készítmények sora vár alkalmazásra, de hogy áttörést melyik hoz, lehetetlen megjósolni.