Az ápolásszakma egyik legnagyobb stresszforrását maguk az orvosok jelentik – fogalmazott Andréka Péter, a GOKVI főigazgatója azon a szerdai ápolásvezetői konferencián, amelyen az egészségügyi szakdolgozók megtartásának lehetőségeiről és a szervezeti kommunikáció nehézségeiről is szó esett.

Hangody Lászlóval a hatalomról, várólistákról, kerülőutakról, a köz- és magánellátásról és az Uzsokiról beszélgetett a Népszabadság.

A MOK visszakapott jogkörei új felelősséget is jelentenek. A személyes lojalitások és informális hatalmi viszonyok helyett adatvezérelt, átlátható és számon kérhető szakmai ellenőrzés jöhet az egészségügyben.

A hibák eltussolása és a felelősök keresése helyett nyílt adatok, rendszerszintű tanulás és biztonságosabb betegutak – ezt tűzte most zászlóra az egészségügyi ágazatvezetés. A közel két évtizede épülő betegbiztonsági szemlélet így végre kikerülhet a szakmai műhelyek fogságából, és a mindennapi ellátás részévé válhat.

Az MTA doktora cím és az akadémiai tagság tekintetében továbbra is jelentős az aránytalanság a nemek között, állapítja meg Bollobás Enikő.

Álmos Péter, a MOK elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában járt, ahol az új egészségügyi kormányzatot érintő kérdések is szóba kerültek.

Kíméletlen számvetés Orosz Éva most bemutatott új kötete a mindenkori kormányok elhibázott vagy félbemaradt reformjairól. A közgazdász professzor – akit a magyar egészségpolitika „élő lelkiismeretének” neveztek – látleletet adott a magyar egészségpolitika négy évtizedéről, de a könyvbemutatón egy lehetséges fordulat esélyei is mérlegre kerültek.

Május 12-én, Florence Nightingale születésének évfordulóján, az Ápolók Nemzetközi Napján Rozsos Erzsébet ápolásetikus írása a Népszavában.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) vitairatban elemzi a magyar egészségügy egyik legégetőbb strukturális problémáját, az orvosbárói rendszert.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) reprezentatív felmérése rávilágított, hogy a hazai orvostársadalom jelentős része már több lábon áll.