Néhány génről és biokémiai útvonalról már korábban is gyanították, hogy köze lehet a neurodegeneráció folyamatához, de egészen új útvonalakat is sikerült azonosítani.

Közel 30 százalékkal kitolták egerek élettartamát két gyógyszer együttes alkalmazásával – derül ki a Science Alert cikkéből, amit a Qubit ismertet.

Az Alzheimer’s & Dementia folyóiratban október 3-án jelent meg a Lancaster University kutatóinak cikke, amelyben arról számoltak be, hogy ígéretes áttörést értek el Alzheimer-kór kezelésében - egyelőre állati modellszervezetekben.

A Nutrients folyóiratban szeptember 29-én jelent meg a Shanghai University kutatóinak cikke, amelyben azt vizsgálták, hogy az étrendben található polifenolok milyen hatással vannak az öregedési folyamatokra.

Egy tanulmányban az étrendek fiziológiai hatásait hasonlították össze az öregedéssel járó betegségek megelőzésére gyakorolt hatásaik szempontjából.

A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) munkatársai.

Az intesztinális mikrobiom a veleszületett immunrendszeren keresztül befolyásolja metabolizmusunkat, egy tanulmány azokat az útvonalakat is bemutatja, amelyek révén a metabolizmusszabályozó szerep érvényesül.

Amerikai kutatók azonosítottak egy, a szervezet belső órájának szabályozásában szerepet játszó gént, amely hatással lehet az emlőrákra.

Egyre mélyebben megismerjük a génszerkesztő eszközként is használt CRISPR/Cas rendszerek működését és felhasználhatóságát: a Nature Microbiology tanulmánya arról számol be, hogy a gazdasejt endonukleázai is részt vesznek a baktériumok immunrendszerének érésében, míg az eLife közleménye a génszabályozó régiók részletes megismerésének lehetőségét demonstrálja.

A cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért három amerikai tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.