Az Alzheimer’s & Dementia folyóiratban október 3-án jelent meg a Lancaster University kutatóinak cikke, amelyben arról számoltak be, hogy ígéretes áttörést értek el Alzheimer-kór kezelésében - egyelőre állati modellszervezetekben.

A Nutrients folyóiratban szeptember 29-én jelent meg a Shanghai University kutatóinak cikke, amelyben azt vizsgálták, hogy az étrendben található polifenolok milyen hatással vannak az öregedési folyamatokra.

Egy tanulmányban az étrendek fiziológiai hatásait hasonlították össze az öregedéssel járó betegségek megelőzésére gyakorolt hatásaik szempontjából.

A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) munkatársai.

Az intesztinális mikrobiom a veleszületett immunrendszeren keresztül befolyásolja metabolizmusunkat, egy tanulmány azokat az útvonalakat is bemutatja, amelyek révén a metabolizmusszabályozó szerep érvényesül.

Amerikai kutatók azonosítottak egy, a szervezet belső órájának szabályozásában szerepet játszó gént, amely hatással lehet az emlőrákra.

Egyre mélyebben megismerjük a génszerkesztő eszközként is használt CRISPR/Cas rendszerek működését és felhasználhatóságát: a Nature Microbiology tanulmánya arról számol be, hogy a gazdasejt endonukleázai is részt vesznek a baktériumok immunrendszerének érésében, míg az eLife közleménye a génszabályozó régiók részletes megismerésének lehetőségét demonstrálja.

A cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért három amerikai tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

Az eddig ismeretlen funkciójú, ezért szemét DNS-nek tartott genetikai anyag jelentős részét ugráló gének, más néven transzpozonok teszik ki. A helyüket változtató genetikai elemek szerepével kapcsolatban napjainkban számos kutatás folyik, és elképzelhető, hogy nekik köszönhetjük az egyéniségünket, mások az öregedés folyamatáért teszik őket felelőssé.

A neuronok Parkinson-betegségben megfigyelt pusztulása valószínűleg az endoplazmás retikulumban vagy a fehérjék feltekeredését szabályozó mechanizmusban fellépő stresszhatásokra vezethető vissza – írja az OTSZ Online.