A hazai szűrőprogramról, a COPD és a tüdőrák összefüggéseiről, valamint a tüdőgyógyászatban zajló gyógyszerfejlesztési és digitális paradigmaváltásról kérdeztük Horváth Ildikót, a DE Tüdőgyógyászati Klinikájának vezető professzorát, az OKPI kutatási és oktatási igazgatóját.
A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében széles körben alkalmazott GLP-1 receptor agonisták – amelyeket napjainkban már a betegek több mint egynegyede szed – bizonyos genetikai variánsokat hordozó embereknél kevésbé bizonyulhatnak hatékonynak.
Itthon is végzünk európai uniós projekt keretében tüdőrákszűrést low dose CT-vel. A sugárdózis ilyenkor olyan kicsi, hogy akár évente is ismételhető lehet. Ezzel a tüdőrák korai stádiumban mutatható ki, amikor még meg is gyógyíthatjuk a beteget – nyilatkozta lapunknak dr. Horváth Ildikó, a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.
A vezető panasz felismerése a helyesen felvett kórelőzményen és fizikális vizsgálaton alapul. A leggyakoribb három vezető panasz, mellyel felkeresik a reumatológiai betegek az orvosukat: a fájdalom, a funkcionális károsodás és a deformitás. Ezek közül a fájdalom messze a leggyakoribb. Nemritkán többfajta panasz egyszerre is előfordulhat; így a fájdalom funkcionális vagy strukturális károsodással is járhat együtt. Ilyen esetben fel kell tenni a kérdést a betegnek, hogy melyik a legfontosabb panasza.
A 4K fontos feladata, hogy szakmai támogatást nyújtson az egyetemen folyó klinikai gyógyszervizsgálatokban részt vevő orvosoknak, szervezeti egységeknek.
A spinalis izomatrophia (SMA) az alsó motoneuronok pusztulása következtében kialakuló neuromuscularis betegség, amely a vázizomzat fokozatos sorvadásával és gyengülésével jár együtt.