A Gélisse és munkatársai által készített történeti áttekintés azt mutatja be, hogyan vált a Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy kezdetben főként EEG-alapon azonosított jelenségből napjainkra jól körülírható, elektro-klinikai epilepszia-szindrómává. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a súlyos, elesésekkel és fejlődési/kognitív romlással társuló gyermekkori epilepszia fogalma már a 18–19. századi klinikai leírásokban megjelent (pl. gyakori „drop attack”-szerű események), azonban az LGS valódi karakterizálását az EEG korszaka tette lehetővé.

A most induló EvoPAR‑Breast01 vizsgálat fő kérdése, hogy a HRD‑t célzó kezelések CDK4/6‑gátlók helyetti első vonalbeli alkalmazása hatékonyabb eljárásnak bizonyulhat-e magas kockázatú emlőrákos betegek körében.

A tumorsejtek számukra mostoha környezetben való túlélésének kulcsa a transzkripciós mechanizmus módosításában rejlik, közli az OTSZ Online.

A University of California kutatói a nem kissejtes tüdőrák terápiarezisztenciájának kialakulásához hozzájáruló YAP-fehérje aktiválásáról közöltek új információkat.

Az lncRNS-ek nemcsak a terápiás, hanem a korai, noninvazív diagnosztikai módszerek fejlesztésében is ígéretes megközelítést jelenthetnek.

Kutatók eredetileg arra a kérdésre keresték a választ, hogy a petefészekrákos tumorok hogyan manipulálják környezetüket, hogy elkerüljék az immunterápiás kezeléseket, végül azonban egy olyan gyógyszercélpontot is sikerült azonosítani, ami potenciálisan képes lehet megtörni a terápiarezisztenciát.

Az elmúlt évtizedben soha nem látott ütemben ismertük meg az egyes hematológiai daganatféleségek, különösképpen a B-sejtes lymphomák genetikai térképét. Az elkövetkező évtized legnagyobb kihívása lesz a valóban személyre szabott terápiás stratégia kidolgozása, amelynek során a genetikai ismereteinket és a terápiás lehetőségeket integrálva elérhetjük, hogy minden beteg a saját tumorprofiljának megfelelő gyógyszert kaphassa.

Egzotikus állatok székletéből kivont vírusok baktériumölő hatásaival kísérletezik egy brit kutatócsoport, írja a Qubit.

Személyre szabott kemoterápiával reformálnák meg a rákgyógyítást az Óbudai Egyetem és az ELKH kutatói, írja a Qubit.

A vesesejtes carcinoma (RCC, renal cell carcinoma) a férfiak a 9., nőknél a 14. helyen áll a rosszindulatú daganatok előfordulása szerint. A 2018-as adatok szerint e tumortípus 400 000 új esetet okozott szerte a világon.