Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.

A legfrissebb statisztika szerint a magyar felnőtt lakosság csak mintegy 40 százaléka végzi el az orvosi ajánlásokban előírt minimum fizikai aktivitást.

Hován Csaba a Robotika és a MI a műtőben című előadásával szerdán elkezdődik az SZTE Szabadegyetem őszi, harminchatodik szemesztere.

Elindult Magyarország első, kifejezetten a demencia korai felismerésére, megelőzésére és kezelésére specializálódott komplex egészségügyi központja.

A HUNOR Magyar Űrhajós Programban agyi vérzésdinamikai kutatással, továbbá a növények csírázását, mikrozöldség-termelését és levélfejlődését vizsgálják a DE szakemberei.

A logopédiai tevékenység meghatározása alapján a kommunikációs zavarok funkcióterületek szerint osztályozhatók, ideértve a beszéd- és nyelvi zavarokat, a hangképzési nehézségeket, valamint a nyelészavarokat.

A felnőttkori ADHD és annak kezelésére vonatkozó ismeretek és terápiás lehetőségek terén jelentős fejlődésnek lehetünk tanúi.

A fejlesztés új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében.

Az Alzheimer-kór és az epilepszia erősítik egymást, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik Lendület kutatócsoportja most kiderítheti, hogyan.

Az Alzheimer-kór diagnosztikában áttörést hozó szűrővizsgálat specifikus labordiagnosztikai vizsgálatból és egy számítógépen végezhető memória vizsgáló teszt-sorozatból áll, amely önmagában is alkalmas a korai demencia szűrésre.