Az elhízást egyre gyakrabban írják le krónikus betegségként, a mindennapi gyakorlatban azonban sok nő, aki gyógyszeres kezelés mellett dönt, továbbra is ítélkezéssel szembesül a környezetében, és gyakran saját szégyenérzete is nehezíti a terápiás folyamatot.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

A stigmatizációt és a halogatást le kell váltania a tudatos, orvosi alapokon nyugvó terápiának és a mozgás örömének. A Semmelweis Egyetem és az Eli Lilly keddi, elhízás világnapi kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a testsúlykontroll nem esztétikai kérdés, hanem a krónikus betegségek elleni küzdelem frontvonala.

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége (RIROSZ) megalapításának 20. évfordulója alkalmából kilenc hazai szakember munkáját ismerte el az emlékdíjjal.

Kutatók egy friss tanulmányban rávilágítottak, hogy a vizsgált prosztatarákos daganatok 90%-ában jelen vannak a mikroműanyagok, írja a hvg.hu.

A várandósság alatti folyamatok és szövődmények alaposabb megértéséhez, a jövőben pedig akár új terápiás lehetőségek kidolgozásához is hozzájárulhat a DE kutatóinak a méhlepény speciális immunsejtjeivel kapcsolatos vizsgálata.

Töredezett közösség a ritka betegeké, így nehéz együttesen védeniük saját érdekeiket. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) minapi konferenciáján nemcsak a diagnosztika Odüsszeiáját vették górcső alá, de az is kiderült, hogy az idei évben elkészülhet a Ritka Betegségek Regisztere, ami nem csupán az ellátásbiztonság, hanem az érdekérvényesítés sarokköve is lehet.

A Humánreprodukciós Igazgatóság jelentése szerint az állami meddőségi rendszer 2024-ben a legeredményesebb évét zárta, írja az Economx.

A WHO elemzése szerint a daganatos megbetegedések incidenciája csökkenthető lenne célzott prevenciós stratégiákkal, írja a Blikk.

A Nature Genetics folyóiratban december 29-én jelent meg a University of Tel-Aviv kutatóinak cikke, amelyben egy nagyszabású nemzetközi vizsgálat keretében sikerült egy olyan mechanizmust feltárni, amelynek révén az emlődaganatok áttéteket képeznek az agyban.