A génterápia mára a klinikai gyakorlat szerves részévé vált, ám az áttörés önmagában nem jelent automatikus gyógyulást. Bár a technológiai paletta a génpótlástól a CRISPR-alapú génszerkesztésig rendkívüli módon szélesedett, a siker kulcsa továbbra is a betegkiválasztás, a biztonságosság, valamint a lehető legkorábbi időzítés.

Új csúcs született a xenotranszplantációban, egy 66 éves férfi 271 napon át élt egy génmódosított sertésből származó vesével, írja a Blikk.

Visszavontak egy tanulmányt, amely egy rangos külföldi tudományos folyóiratban jelent meg 25 évvel ezelőtt, és azt állította, hogy a glifozát nem jelent egészségügyi kockázatot.

A kutatók mérföldkőnek tartják az eljárást, melyben sebészek genetikailag módosított disznómájat ültettek be egy élő emberi betegbe – a 444 szerint ez az első ilyen dokumentált eset.

Brazil kutatók egy olyan felfedezésről számoltak be, amely megváltoztathatja a csontok egészségének fenntartásával kapcsolatos ismereteinket, és utat nyithat a csontbetegségek, köztük az oszteoporózis új kezelési módszereinek kidolgozása felé.

A daganatterápiával kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről számolt be Szöőr Árpád, a DE adjunktusa az Oszakai Világkiállításon.

Az Index szerint világelsőként kezdődött meg egy vitatott kutatási projekt, amely az emberi élet építőköveit hozná létre „a semmiből”.

A Dél-pesti Centrumkórház közlése szerint az első hazai innovatív beavatkozást egy kislánynál és egy kisfiúnál alkalmazták először.

A HUN-REN KOKI kutatói a pajzsmirigy alulműködés kezelésére alkalmazott tiroxin agyi hasznosulásának új mechanizmusait fedezték fel.

Magyar kutatók jelentős új felfedezésekkel gazdagítják a kisspeptin idegsejteknek szerepének megértését a szaporodás agyi szabályozásában.