Újabb fordulat a glifozát-botrányban
Visszavontak egy tanulmányt, amely egy rangos külföldi tudományos folyóiratban jelent meg huszonöt évvel ezelőtt, és azt állította, hogy a glifozát nem jelent egészségügyi kockázatot az emberre. Az ügy részleteiről a Greenpeace vegyianyag-szakértőjét kérdezte az InfoRádió.
„A glifozát a legnagyobb mennyiségben használt növényvédő szer a világon. A legelterjedtebb gyomirtó, ami az összes Európában felhasznált ilyen vegyszer nagyjából harmadát adja. A világnak azokon részein, ahol pedig engedélyezett génmódosított növények termesztése, ott még nagyobb arányban alkalmaznak glifozátot” – magyarázta Simon Gergely.
A Greenpeace vegyianyag-szakértője úgy véli, elegendő tudományos bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy az anyagot végleg ki lehessen vonni Európából, mert nem felel meg a jelenlegi jogszabályoknak, szerintel egyaránt káros az emberre és a természeti környezetre. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság is több mint 40 pontban emelt kifogást a szer ellen.
A zöld szervezet szakértője úgy véli, ha következetesen alkalmaznák az uniós előírásokat, akkor már be kellett volna tiltani a glifozátot, mert régóta tudott, hogy komoly kockázatot jelent a biodiverzitásra, károsíthatja az idegrendszer fejlődését és veszélyezteti a mikrobiomot is. „A legkomolyabb érv a glifozát ellen, hogy az Egészségügyi Világszervezet Rákkutatási Intézete daganatkeltő anyagnak minősítette, viszont ezt az Európai Unió nem vette figyelembe.”
Simon Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy többször is hamis álítások jelentek meg a glifozátról, a legutóbbi esetben a Regulatory Toxicology and Pharmacology szaklapban jelent meg egy kutatás, amely azt állította, hogy a glifozát veszélytelen, de mint kiderült, a cikket jegyző tudósok valójában nem voltak szerzői a jelentésnek, ezért kellett visszavonni a szakcikket.
A glifozátot Magyarországon ugyancsak széleskörűen használják, messze a legnagyobb mennyiségben alkalmazott gyomirtó szer. Simon Gergely szerint pékárukban, tésztákban, sörben, borban és vizeletben is kimutatták már a glifozátot, illetve a bomlástermékeit. Ennek ellenére sem vizsgálják, hogy milyen arányban felelős ez a vegyszer a rákos megbetegedésekért, a hormonális elváltozásokért vagy az idegrendszeri károsodásokért. A vasúti síneket is glifozáttal permetezik, hogy kiirtsák a pályák mentén a gyomnövényeket.
Az élénk szakmai viták dacára, két éve újra engedélyezték az Európai Unióban a glifozát használatát. A tagállamok többsége támogatta, hogy ismét lehessen használni a szert, de mivel nem volt minősített többség, az ügy az Európai Bizottság elé került, a testület pedig úgy határozott, hogy tíz évre ismét engedélyezi a glifozátot. „A zöld szervezetek pert indítottak, és ez jelenleg is folyik” – mondta Simon Gergely.
