A hazai adatok azt mutatják, hogy az érintett betegkör nagysága és az amputációt jellemző mutatók alapján a nyugat-európai helyzethez képest jelentős elmaradásban vagyunk.

Miközben a döntéshozók számára a gazdasági növekedés a legfőbb cél, kérdés, hogy a hazai nagy ellátórendszerek, így az egészségügy, az oktatás vagy a szociális szféra felkészült-e arra, hogy a megfelelő humántőke hátteret biztosítsa ehhez.

Az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75 százaléka töltötte ki a népszámlálás során.

A kormány az Egészségipari Támogatási Programból nyújtott támogatást a Medicor Elektronikai Zrt. 1,3 milliárd forintos beruházáshoz.

Az EB 1,23 milliárd euróval támogat projekteket, amelyek célja a mentális betegségek megelőzése, a kezeléshez való hozzáférés javítása.

Benyújtották a parlamentnek a 2024-es költségvetési törvényjavaslatot, amely a védelem költségvetése lesz.

Születésszám, rokkantnyugdíjasok, utazási költségtérítés, a járóbeteg-szakellátás esetleges államosítása is szóba került a parlamentben.

Megkezdődtek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának a jövő évi minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó tárgyalásai.

2025-ben jöhet el a mélypont az egészségügyben, amit a bérrendezéssel lehetne megelőzni, írja a Magyar Narancs nyomán a hvg.hu.

A népszámlálás eredményei hosszú távon szolgáltatnak majd adatokat az egészségügyi és esélyegyenlőségi fejlesztésekhez.