Egy 185 ország adatait elemző kutatás szerint a magyar gyermekek növényi alapú táplálkozása messze elmarad az ajánlott szinttől, írja az RTL.

A világ legnagyobb ultra-feldolgozott élelmiszereket előállító vállalatai aktívan hátráltatják a globális elhízás elleni küzdelmet, írja a globalhir.hu.

A Dél-kaliforniai Egyetem kutatása meglepő összefüggésre mutatott rá: a fiatal, nemdohányzó tüdőrákos betegek átlagosan egészségesebben táplálkoznak a lakosság többségénél, közli a Portfolio.

A polifenolok kedvezően befolyásolhatják az idegsejtek fokozatos pusztulásával járó betegségekhez kapcsolódó biológiai folyamatokat.

A szénhidrátok és a szacharóz teljes kiiktatása az étrendből felboríthatja a bélmikrobiom egyensúlyát, derül ki az EgészségKalauz írásából.

Az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF; ultra-processed foods) nagy mennyiségű fogyasztása nemcsak a férfiak termékenységének csökkenésével hozható összefüggésbe, hanem az embriók lassabb növekedésével és a fejlődés szempontjából kulcsfontosságú szikzacskó kisebb átlagos méretével is.

A digitális korszak gyermekei teljesen másképp nőnek fel, mint szüleik vagy nagyszüleik generációja.

Míg a magas jövedelmű régiókban stagnál, az alacsony és közepes jövedelmű országokban járványszerűen terjed a kóros túlsúly, írja a Qubit.

Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

Azoknál az embereknél, akik naponta átlagosan kilenc vagy annál több adag ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztanak, 67 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki súlyos kardiovaszkuláris esemény, mint azoknál, akik mindössze egy adagot.