Nem az orvosok munkamorálja áll a  köz- és magánellátás kapcsolatáról szóló diskurzus középpontjában, olvasható a Népszavában. 

A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.

Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?

Nincs az rendben, hogy az orvos pontosan tudja, hogy a beteg sorsa a fogyástól, a mozgástól fordulna meg, és bár sokan szakavatottan foglalkoznak életmódorvoslással Magyarországon, alig néhány irányelv segíti a munkájukat, miközben kóklerekkel és gazemberekkel kell felvenniük a versenyt.

Egyedülálló módon működik együtt két debreceni klinika a ritka, genetikai eredetű lipidanyagcsere-betegségek célzott kezelése érdekében.

Míg korábban a paraszolvencia reményében az állami intézményekbe igyekeztek minél több beteget bevinni az orvosok, a hálapénz betiltása nyomán kiesett jövedelmeiket most a kórház falain kívül igyekeznek legálisan pótolni.

Akár már a közeljövőben génszerkesztési technológiával válik kezelhetővé az esetenként életveszélyes, örökletes angioödéma.

Segít az okok és kockázatok megértésében, az összefüggések feltárásában, a halálozások halmozódásának és okainak kutatásában, és jelentős szerepe van a népegészségügyi feladatok tervezésében – hangzott el azon a konferencián, ahol bemutatták a TÉR-EPI rendszert.

Az Egészség világnapja közeledtével dr. Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont belgyógyász-kardiológus főorvosa ad tanácsot, mikor, kinek, milyen vizsgálatokra érdemes bejelentkeznie.

Szülés körüli problémák illetve fertőzések miatt több mint 75 ezer, ötévesnél fiatalabb gyerek halt meg Európában 2022-ben, írja a Magyar Hírlap.