Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?

A Piac&Profit számol be a GKI kutatásáról, amelynek során megvizsgálták, hogyan alakultak a magánegészségügyi kiadások az elmúlt években.

Az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai miatt állította a szőnyeg szélére Magyarországot az Európai Bizottság az országjelentésben, írja az Economx.

Nem lesz prioritás az egészségügy, amíg nem válik a parlamenti választásokat meghatározó témává – hangzott el többek között a Magyar Orvosi Kamara (MOK) II. Kongresszusán.

A hvg360.hu szerint önmagában az OECD jelentést olvasva is látszik a magyar egészségügyi ellátórendszer összeomlás-közeli állapota.

A MOK Realitás projektjében ezúttal Hegedűs Zsolt, a kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke osztja meg gondolatait.

Az USA-ban a legalacsonyabb a várható élettartam a gazdag országok között, miközben az egy főre eső egészségügyi költségek 2022-től meghaladták a 12 500 dollárt, közli a piacesprofit.hu.

Megtanultuk, hogy a megfelelő háttérinformációk nélkül bedobált adatokkal sok minden és azok ellenkezője is alátámasztható.

Tavaly 15, idén 5 százalékkal nőnek a díjak, ám a magánszegmens bővül, és a céges, munkáltatói csomagok összértéke is nő, írja a Magyar Narancs.

Több, mint 15 milliárd forintot fizettek be az OTP Egészségpénztári tagok és munkáltatók 2021-ben, ami közel 20%-os növekedés.