Kényszerpályán vagy lendületben a magánegészségügy?
Már a félbillió forintot is meghaladja a hazai lakosság közvetlen magánegészségügyi költése, hangzott el a HVG Közös Költség podcastjében.
Mindeközben a teljes szektor piaci mérete a vállalati juttatásokkal és biztosításokkal együtt a 900 milliárd forintos határt is átlépte. A drasztikus összegek ellenére a magyar egészségi mutatók továbbra is elmaradnak az uniós átlagtól, miközben a magánszolgáltatói szektorban is megjelentek a bizonytalanság és a racionalizálás jelei.
A HVG Közös Költség podcast legutóbbi adásában Szentirmai Gábort, a Heal Partners elemzőjét kérdezték a hazai egészségügyi finanszírozás legégetőbb kérdéseiről. Az elemzés rámutat, hogy miközben Magyarországon az egészségügyi kiadások 24 százalékát a lakosság fizeti zsebből – ami érdemben meghaladja a 20 százalékos EU-s átlagot –, az egy főre jutó teljes költés még mindig mindössze a fele az uniós szintnek. A magyar várható élettartam közel öt évvel marad el az uniós átlagtól, és különösen magas a lakosságot terhelő gyógyszerészeti önrész aránya.
A szakértő beszélt arról, hogy a piaci szereplők teljesítménye rendkívül eltérő képet mutat. Jelenleg a mozgásszervi specialisták, a vidéki járóbeteg-ellátók, a vezető laboratóriumi szolgáltatók, valamint a fogászati turizmusra épülő vállalkozások működnek a legmagasabb jövedelmezőséggel. Ugyanakkor a piac egészén érezhetővé vált a befektetői megtorpanás, a magánklinikák körében pedig elindult a portfóliótisztítás és a működési racionalizálás.
A lakossági és vállalati források önmagukban nem elegendőek az országos egészségügyi mutatók áttörést hozó javításához. A szektor fenntartható jövője és a rendszer egészének hatékonysága azon múlik, hogy az állami szabályozási és finanszírozási keretek pontosan milyen területeken és milyen feltételek mellett engedik majd érvényesülni a magántőkét.
