OECD jelentés: pocsék a magyar egészségügyről festett kép
A hvg360.hu szerint önmagában az OECD jelentést olvasva is látszik a magyar egészségügyi ellátórendszer összeomlás-közeli állapota.
Magyarország a legfontosabb mutatókban a sor végén kullog, legyen szó az egészségügy finanszírozottságáról, az egy főre jutó orvosok számáról, illetve életkoráról, a várható élettartamról vagy éppen a prevenciós szűrésekre eljáró lakosság arányáról – összegzi a tanulmányt a hvg360.hu.
Az egy főre eső egészségügyi költés Magyarországon csupán 1867 euró volt 2022-ben, ennél alacsonyabb csak Horvátországban, Bulgáriában és Romániában volt az EU-ban, miközben az átlag 3533 eurót tesz ki (az éllovas Németországban 5317 euró) – derül ki az OECD Health at Glance 2024 jelentéséből, amelyet hétfőn adott ki a szervezet. Az európai országok (EU-tagok, tagjelöltek, az Európai Gazdasági Térség országai) helyzetét taglaló elemzés alapján nem sokkal jobb a helyzet a GDP-arányos ráfordítás esetén sem: Magyarország mindössze a bruttó hazai össztermék 6,2 százalékát fordítja az egészségügyre, szemben a 10,4 százalékos uniós átlaggal. Ennél alacsonyabb arányban csak Lengyelország, Írország, Románia és Luxemburg áldoz erre a területre.
A kutatás szerint az uniós átlagnál (29 százalék) jóval kevesebb közvetlen állami támogatás érkezik a területre (11 százalék), míg a kötelező társadalombiztosítás a költségek 61 százalékát (ez 9 százalékponttal magasabb az EU-átlagnál), a magánbiztosítások pedig 2 százalékát fedezik. A zsebből történő költések (főként a magánegészségügyi kiadásokra) a rendszer bevételeinek 24 százalékát adják, ez jóval magasabb az unióban átlagosan mért 15 százaléknál.
Gyógyszervásárlásra az EU-ban átlagosan fejenként 500 eurót, Magyarországon 418 eurót költöttek, ennek nagy részét vényköteles gyógyszerekre, ezzel hazánk a középmezőnyben található. Abban a tekintetben viszont hátul kullog az ország, hogy a gyógyszerkiadások mindössze 45 százalékát fedezi az állam, szemben az EU-ban mért 70 százalékkal, vagyis a kiadások több mint felét zsebből fizetik nálunk.
Praktizáló orvosból (szakterülettől függetlenül) mindössze 3,5 jut ezer főre, ami a hatodik legalacsonyabb a vizsgált országokat tekintve (Franciaország meglepő módon 3,2 orvossal utolsó előtti, ott ugyanakkor, más országoktól eltérően, itt nem kalkulálták bele az egyetemi képzés alatt álló leendő orvosok számát). Ápolónőkből Magyarország az ötödik legrosszabbul ellátott ország: hatnál is kevesebb nővér jut ezer főre, ennél csak Cipruson, Bulgáriában, Lettországban és Görögországban rosszabb a helyzet (az EU-átlag 8,4 nővért tesz ki).
Így Magyarország azon kevesek közé tartozik, ahol a lakosság számához viszonyítva mind nővérből, mind orvosból kevesebb van az uniós átlagnál.
