A 2013 és 2022 közötti tíz évben több mint 100 000 magyar állampolgár halála írható annak a számlájára, hogy a hazai megelőző szolgáltatások elmaradnak a visegrádi országok átlagától. A magyarországi összhalálozás 8%-áért a V3-as szintnél gyengébb prevenció, illetve a bizonyítékokon alapuló orvosi eljárások kevésbé hatékony alkalmazása felelős.

Egy angol kutatócsoport azt a kérdést boncolgatta, hogy öt jól ismert, egészséges étrendi mintázathoz való következetes alkalmazkodás miként befolyásolja a várható élettartamot és a halálozási kockázatot.

A kardiológusok arra figyelmeztetnek, hogy a szív egészsége nem a hirtelen fellángolásokon, hanem az „apró lépések művészetén” múlik.

Vezető hazai szakemberek az orvosszakmák közötti együttműködés fontosságára hívták fel a figyelmet a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.

A jövőben az étrendi előírásoknak a fogyasztás gyakoriságára, rendszerességére is célszerű lenne kiterjednie az új eredmények tükrében.

A kormányzati ciklus egyik fontos célkitűzése az egészségben eltöltött évek számának növelése volt, és Magyarországon a tendencia jó, mondta a BM egészségügyi államtitkára.

A sokféle gyümölcsből álló étrend csökkenti a daganatos betegségek, a magas vérnyomás, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Tízből nyolc magyar szed rendszeresen vitaminokat, ásványi anyagokat (65%), ezzel ez lett a leggyakoribb megelőző gyakorlat hazánkban.

Az egészségügyi reform kulcskérdéseiről is írt Lányi András író, filozófus a Válasz Online-on közölt, kilenc fejezetből álló dolgozatában.

A stressz, a szorongás is negatívan hat a szívünkre, de az egészséges szív befolyásolja az agy egészségét is és hozzájárul az érzelmi jólléthez.