A függőség jelei után most a konkrét segítséghez vezető utat mutatja meg a Médiaunió kampánya alkohol-, drog-, képernyő- és játékfüggőség témakörben.

A serdülőkorban rögzült egészségmagatartási minták hosszú távon meghatározzák a felnőttkori krónikus megbetegedések kockázatát, írja az Economx.

A fizikai munkát és a mindennapi közlekedést is beleszámítva a lakosság háromnegyede mozog eleget a KSH friss jelentése szerint, írja a G7.

Az elmúlt évtizedben nem változott érdemben a 15 évesnél idősebb lakosság szubjektív megítélése az egészségével kapcsolatban a KSH szerint.

Nem érdemes megvárni, amíg a nehézségek „maguktól” elmúlnak, ilyenkor a figyelem és a támogatás lehet a legerősebb eszközünk.

A szekunder adatelemzés és klinikai megfigyelések alapján kirajzolódik, hogy a hagyományos drogok mellett az új pszichoaktív szerek és a digitális környezethez köthető függőségek egyre nagyobb társadalmi és egészségügyi terhet jelentenek. A digitális térben történő tudatos jelenlét elengedhetetlen a jövő addiktológiai kihívásainak kezeléséhez.

A hazai egészségügy legnagyobb kihívásairól ír könyvében Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. Az Economx beszélgetett vele.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) díjára bárki nevezhetett, aki újdonságot hozott létre az egészségértés területén.

A SYNLAB a női egészség hónapjában arra hívja fel a figyelmet, hogy az időben elvégzett labor- vagy szűrővizsgálat segíthet megelőzni a komolyabb problémák kialakulását.

Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?