A hazai egészségügy legnagyobb kihívásairól ír könyvében Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. Az Economx beszélgetett vele.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) díjára bárki nevezhetett, aki újdonságot hozott létre az egészségértés területén.

A SYNLAB a női egészség hónapjában arra hívja fel a figyelmet, hogy az időben elvégzett labor- vagy szűrővizsgálat segíthet megelőzni a komolyabb problémák kialakulását.

Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?

Mindenütt magasabb a magukat jó vagy nagyon jó egészségűnek ítélő férfiak aránya, mint a nőké, közli az Eurostat adatai alapján a Növekedés.hu.

Egy 12 éves gyerek szintjén kell kommunikálni a magyar betegekkel – hangzott el egy csütörtöki konferencián, ahol az egészségműveltség és egészségértés kérdéskörét körbejárva az is kiderült, hogy 100 magyarból mindössze 11 képes megfelelő szinten értelmezni az orvosi utasításokat, tájékoztatókat, terápiás javaslatokat.

A hvg.hu arról kérdezte az Inspira Healthcare Research stratégiai vezetőjét, hogyan javíthatók a magyarok a riasztó egészségi mutatói.

A szívinfarktust követő társas támogatás hatásait vizsgálták a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karának kutatói.

Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány azonnali eredményt produkálni.

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségi állapot mutatók figyelhetők meg a serdülőkorú iskolások körében.