Egy 12 éves gyerek szintjén kell kommunikálni a magyar betegekkel – hangzott el egy csütörtöki konferencián, ahol az egészségműveltség és egészségértés kérdéskörét körbejárva az is kiderült, hogy 100 magyarból mindössze 11 képes megfelelő szinten értelmezni az orvosi utasításokat, tájékoztatókat, terápiás javaslatokat.

A hvg.hu arról kérdezte az Inspira Healthcare Research stratégiai vezetőjét, hogyan javíthatók a magyarok a riasztó egészségi mutatói.

A szívinfarktust követő társas támogatás hatásait vizsgálták a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karának kutatói.

Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány azonnali eredményt produkálni.

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségi állapot mutatók figyelhetők meg a serdülőkorú iskolások körében.

A praxisokban évről évre kevesebb a háziorvos, és remény sincs rá, hogy belátható időn belül növekedne a létszámuk. A dietetikusok bevonása az alapellátásba nemcsak a minőségi egészségügyi ellátás javítását, hanem a népegészségügyi mutatók pozitív változását és az egészségügyi kiadások csökkentését is eredményezheti a lakosság, valamint a gazdaság számára.

A politikusok orvosnak tartanak, az orvosok politikusnak, az eredmény, hogy mindkét nyelvet jól beszélem – foglalta össze eredményessége eredőjét Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a 46. Medicina Fórum minapi konferenciáján.

Mennyire befolyásolja a magyar gyermekek fogainak állapotát és egészségét az, hogy milyen társadalmi közegbe születnek és mennyi a szüleik jövedelme?

A G7 azt írja, a legszegényebb 2-3 éves gyerekek 20 százalékának van szuvas foga, a legjobb anyagi körülmények élőknél 5 százalékos ez az arány.

2018-ban az EULAR-on (European League Against Rheumatism) belül megalakult egy 32 fős nemzetközi munkacsoport, amelynek vezetője Prof. Dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője. A munkacsoport első lépésként definiálta a nehezen kezelhető (difficult-to-treat) betegcsoportot, majd a nehezen kezelhető rheumatoid arthritises (RA) betegek kezelését segítő két átfogó és 11 specifikus ajánlást fogalmazott meg.