Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

A mesterségesen előállított kollagénkészítmények fogyasztásakor fontos tudni, hogy e nyomelemek és vitamin fogyasztása nélkül még az alkotóelemek sem szívódnak fel.

Egy amerikai vizsgálat szerint a dióféléket fogyasztók vágya csökken a chipsek, cukros üdítők és gyorsételek iránt, élettani paramétereik pedig javulást mutatnak.

Gyulladáscsökkentő hatása révén a mediterrán étrend követése szignifikánsan csökkenti a hiperaktív hólyag szindróma kialakulásának a kockázatát – és meglepő módon a mérsékelt sörfogyasztás is hasonló hatást eredményez.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult.

A jövőben az étrendi előírásoknak a fogyasztás gyakoriságára, rendszerességére is célszerű lenne kiterjednie az új eredmények tükrében.

A magvak fogyasztása, tünetmentes időszakban, nem növeli az egyik gyakori vastagbélgyulladás, az ún. divertikulitisz kockázatát, sőt akár enyhén csökkentheti is.

A Bolygó Egészsége Étrend (PHD, Planetary Health Diet) egy rugalmasan alakítható, döntően (de nem kizárólag) növényi alapú táplálkozási keretrendszert kínál a fenntarthatóság jegyében.

A Nutrients folyóiratban jelent meg spanyol kutatók cikke, amelyben különböző étrendek hatását vizsgálták a korábban nem-alkoholos zsírmáj betegségnek, újabban metabolikus diszfunkcióval összefüggő szteatózisos májbetegségnek (MASLD) nevezett, a világ népességének közel egyharmadát érintő állapot kezelésében.

A BMC Medicine folyóiratban május 21-én jelent meg a University of Toronto kutatóinak cikke, amely szerint a növényi alapú „Portfolio Diet” étrend hatékonyan csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek és a halálozás kockázatát.