Az obesitas kialakulásának okai sokrétűek, genetikai, környezeti és pszichológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak a folyamatban. Az iparosodott országokban a táplálkozási szokások megváltozása, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának növekedése, a fizikai aktivitás csökkenése, valamint a mozgásszegény életmód vezetett oda, hogy az obesitas és a túlsúly globális közegészségügyi problémává vált szerte a világon, amely számos társadalmi és gazdasági kihívást is jelent.

Az elhízással összefüggő magas vérnyomás mögött meghúzódó mechanizmusok összetettek és sokrétűek, és többek között magukban foglalják a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer/szimpatikus idegrendszer túlaktiválását, az adipokinek túlzott stimulációját, az inzulinrezisztenciát, az immunrendszer diszfunkcióját, a vese-, szív-, és zsírsejtek strukturális/funkcionális változásait.

Átfogó felmérést végeznek a hajléktalan emberek élethelyzetéről Budapesten október 3. és október 11. között, közölte a Menhely Alapítvány.

Egy több millió fő adataira kiterjedő kutatás szerint a Covid-19 diagnózisát követő időszakban nőtt a cukorbetegség incidenciája, de az oltások ezt a hatást jelentősen csökkentették.

Van az alapellátásnak van olyan szegmense, amelyet egyelőre nem sikerül megfelelően díjazni, holott a demográfiai változások és az ellátórendszer átalakítása nyomán egyre nagyobb teher nehezedik rá.

A szív- és érrendszeri betegségek elleni közös fellépésről, a szervadományozás és a transzplantáció kérdéséről, valamint az európai egészségügyi adattérről egyeztettek az uniós egészségügyi miniszterek.

A hazai adatok azt mutatják, hogy az érintett betegkör nagysága és az amputációt jellemző mutatók alapján a nyugat-európai helyzethez képest jelentős elmaradásban vagyunk.

A családorvosok május 19-i világnapja alkalmából a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ) közleményt tett közzé.

A mozgásszervi betegségek legáltalánosabb jelensége a fájdalom. A gyógyszeres fájdalomcsillapítás leggyakrabban alkalmazott készítményei a nem szteroid gyulladáscsökkentők.

A Válasz Online nem talált nyilvános magyar adatot arról, melyik napon hányan halnak meg a sürgősségi osztályokon, vagy akár a kórházakban.