A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia.
Egy indiai kutatócsoport az International Journal of Nanotechnology folyóiratban közölt cikkében a bőrrák-gyanús bőrfelületekről készített fényképek mesterséges intelligencia segítségével végzett elemzésében használt algoritmusok (döntési fa, Naive Bayes, KNN módszer stb.) hatásosságát hasonlította össze.
Az alábbi cikkben ismertetett egészség-gazdasági tanulmány a COVID-19 járvány mikrogazdasági negatív hatásaival, illetve azzal foglalkozik, miként kerülhetők el potenciálisan ezek a negatív hatások a betegség megelőzésére fordított intézkedésekkel.
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság >> Egészség-gazdaságtani fogalomtár
2010-11-04
A döntési fa és Markov-modellek mellett a szimulációs modellek alkotják az egészség-gazdaságtani modellek harmadik csoportját. A Markov-modellek komoly előrelépést jelentenek a döntési fákhoz képest, ha hosszabb időtávok és/vagy visszatérő események figyelembevételére van szükség.
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság >> Egészség-gazdaságtani fogalomtár
2010-10-15
Andrej Markov orosz matematikus nevéhez fűződik a diszkrét sztochasztikus folyamatot leíró Markov-lánc megalkotása a 20. század elején. A Markov-modellek azon a tulajdonságon alapulnak, hogy adott jelenbéli állapot mellett a rendszer jövőbeni állapota nem függ a múltbéliektől.
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság >> Egészség-gazdaságtani fogalomtár
2010-10-05
Az egészség-gazdaságtani modellezések három leggyakrabban alkalmazott módszere a döntési fa, a Markov-féle és a szimulációs modellezés. A döntési fa egyszerűségét és hasznosságát tekintve az egyik legmegfelelőbb döntést támogató modellezési eszköz.
Az egészség-gazdaságtani elemzések jelentős részében egy konkrét vizsgálat során gyűjtenek adatokat az értékelendő egészségügyi technológia révén nyerhető egészségnyereségről, költségmegtakarításról vagy éppen az általa indukált többletköltségekről.
A döntési fa és Markov-modellek mellett a szimulációs modellek alkotják az egészség-gazdaságtani modellek harmadik csoportját. A Markov-modellek komoly előrelépést jelentenek a döntési fákhoz képest, ha hosszabb időtávok és/vagy visszatérő események figyelembe vételére van szükség. Ugyanakkor a Markov-modellek alkalmazhatóságának számos feltétele van. Ezek egyike, hogy a betegség egymást kölcsönösen kizáró egészségi állapotokkal leírható legyen. Ezenfelül az egészségi állapotok közötti mozgás valószínűsége nem függhet sem az adott állapotban eltöltött időtől, sem a korábbi betegúttól, kizárólag a modell kezdetétől eltelt időtől. Ha egy Markov-modell segítségével szeretnénk értékelni a dohányzásról leszoktató programok költséghatékonyságát 50 éves férfiak esetében, akkor figyelembe tudjuk venni, hogy az életkor növekedésével a dohányzástól független halálozási ráta növekszik, de nem tudunk különbséget tenni abban a fontos eredményességi mutatóban, hogy valaki rögtön a program elején, azaz 50 évesen szokott-e le a dohányzásról, vagy csak 65 évesen tette le a cigarettát. További korlátot jelent, hogy a modellezett betegcsoportnak homogénnak kell lennie, azaz a vizsgált kohorszban egyénenként nem térhetnek el a kiindulási kockázatok.
Az egészség-gazdaságtani modellezések három leggyakrabban alkalmazott módszere a döntési fa, a Markov-féle és a szimulációs modellezés.
A döntési fa egyszerűségét és hasznosságát tekintve az egyik legmegfelelőbb döntést támogató modellezési eszköz. Az egészséggazdaságtani elemzéseken kívül a gazdaság más területein is alkalmazzák, például pénzügyi-beruházási döntések megalapozására.