4/1. Döntési fa modell

Az egészség-gazdaságtani elemzéseken kívül a gazdaság más területein is alkalmazzák, például pénzügyi-beruházási döntések megalapozására. A döntési fa modell a közgazdaságtan várhatóérték-elméletén alapul. A modell megbecsülhető valószínűséggel bekövetkező kimeneteleket, azaz betegutakat tartalmaz. A betegutak jövőbeni eseményeket reprezentálnak az eseményeknek megfelelő egészségi állapotokkal és költségekkel. A döntési fát az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet használni:

• egy bizonyos betegség és kezelése különböző betegutakkal leírható, melyek egymást kölcsönösen kizárják;

• a különböző betegutakra kerülés valószínűségei ismertek;

• a betegutakon belül nincs jelentősége annak, hogy az események mikor történnek (ezért a modell inkább rövid táv esetén alkalmazható);

• minden betegútnak jól definiálható és összegezhető egészségiállapot- és költségeredménye van. A felsorolt tulajdonságoknak egyszerre kell teljesülniük.

"A lehető legnagyobb egyezést mutassák a mindennapos adatokkal"

Ha valamely feltétel hiányzik vagy csak részben teljesül, a vizsgált egészségügyi technológia értékelését más elemzési módszerrel javasolt kivitelezni. Ha egy egészségügyi technológia költséghatékonyságát döntési fával szeretnénk modellezni, a feltételek értelmében epidemiológiai, klinikai és költségadatokra van szükségünk. Bár minden modellezési módszer egyszerűsített módon mutatja be a valóság szinte végtelen számban variálható lehetőségeit, az életszerű modellezés elvégzéséhez a betegutakat, a betegutak bekövetkezésének valószínűségét, a hozzá tartozó költségeket és a lehetséges egészségnyereséget úgy kell megválasztani, hogy azok a lehető legnagyobb egyezést mutassák a mindennapokban tapasztalt adatokkal. Mivel azonban egy betegség lefolyása, csakúgy, mint a betegség kezelése és költségstruktúrája országonként és régiónként eltérhet, az elemzéshez szükséges input adatok több adatforrás szintéziséből is meghatározhatók. Mindazonáltal összehasonlító elemzés esetében a különbség alapját jelentő főbb adatoknak (pl. eltérő hatásosság) azonos forrásból, például randomizált kontrollcsoportos vizsgálatokból kell származniuk. A döntési fa modell segítségével végzett egészség-gazdaságtani elemzés az alábbi lépcsőkben történik:

• az eltérő egészségi állapotok és betegutak meghatározása;

• a betegutak egymástól való függőségi viszonyának értékelése;

• a döntési fa szerkezetének felrajzolása;

• valószínűségek meghatározása;

• az egyes végpontokhoz tartozó egészségnyereség- és költségeredmények kiszámítása;

• a várható értékek kiszámítása;

• ellenőrzés;

• bizonytalanság elemzése;

• döntéshozatal.

Három fő pont

A döntési fa modellekben három főbb pontot különböztetünk meg: döntési pontokat, valószínűségi pontokat és végpontokat. A döntési pontot általában négyzettel, a valószínűségi pontot körrel, a végpontot háromszöggel jelöljük. A valószínűségi pontok utáni ágakon a valószínűségek összege 1, azaz 100 százalék. 

A döntési fa modellek legkritikusabb pontja, hogy a betegutakon belül nem különíthető el az események bekövetkezésének ideje, például hogy mikor halnak meg a betegek. Az időtáv vonatkozásában csak átlagos értékek vehetők figyelembe. Ezért a döntési fa modellek leginkább akkor alkalmazhatók, ha a modellezés időtávja korlátos, a terápiához kapcsolódó kimenetelek rövid távon eldőlnek (pl. műtéti profilaxis). A hosszabb kihatású és időtávú egészségügyi technológiák gazdasági modellezéséhez más módszereket javasolt alkalmazni.