Miközben a döntéshozók számára a gazdasági növekedés a legfőbb cél, kérdés, hogy a hazai nagy ellátórendszerek, így az egészségügy, az oktatás vagy a szociális szféra felkészült-e arra, hogy a megfelelő humántőke hátteret biztosítsa ehhez.

Az állam még az idén co-paymenttel fog beszállni a magánszolgáltatók által kínált járóbeteg-szakellátásba, ami fel fogja lendíteni a szektort, ahol már érződik a válság hatása – hangzott el a prognózis azon a háttérbeszélgetésen, ahol a Prémium Egészségpénztár felmérését mutatták be.

Nem ismert a kormány stratégiája, víziója azokkal a társadalmi rétegekkel kapcsolatban, amelyek nem tudják majd fizetni saját egészségügyi és szociális ellátásukat, ezért nehezen tervezhető a jövő nemcsak az állami, de a magánszektor szereplői számára is.

Öt pontban foglalta össze a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesület jövőbeni céljait Lancz Róbert, a szervezet múlt héten megválasztott elnöke, aki az eddiginél gyümölcsözőbb kapcsolat kialakítását reméli a döntéshozókkal is.

A napi politikától független, nemzeti konszenzusra épülő reformstratégia kidolgozását javasolják a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ). Az ágazat GDP-arányos részesedésének növelése mellett helyet kell kapnia a kiegészítő biztosításoknak, az ellátás minőségének mérése mellett.

Míg a privát szolgáltatók egyértelműen profitáltak a koronavírus-járványból, addig az állami szektor és a lakosság számára rendkívül hátrányosak a következmények.

A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) szerint: aki nem oltatja be magát és intenzívre kerül, fizesse ki az ellátását, hangzott el az InfoRádióban.

Nyílt levelet írtak a fogorvosok saját szakmai kamarájuk tagozatvezetőjének, Hermann Péternek, írja a Népszava.

A NEAK augusztusi adata szerint 272 betöltetlen és 15 megszűnt alapellátó fogorvosi praxis van, amely körzetekhez 835.911 ellátandó lakos tartozik.

A fel nem használt rákellenes gyógyszerek begyűjtését és a rászorulókhoz juttatását vállalta magára két amerikai cég, közli az OTSZ Online.