Az adatvezérelt működés és az MI fejlesztések nélkül nem tartható fenn a betegút- és kutatásfejlesztési hatékonyság – hangzott el a 6. Digital Health Summit egészségügyi konferenciáján.

Az innovatív, célzott terápiák kétharmadát finanszírozottan, harmadát pedig egyedi méltányossági alapon érik el idehaza a tüdőrákos betegek, ám a korai felismerést és a kezelést alapvetően meghatározó diagnosztikai eszközpark bővítésre szorulna Magyarországon.

A tüdőrák diagnózistól való félelem és a betegség kialakulásában érzett személyes felelősség tartja távol a szűréstől még a legmagasabb kockázati csoportba tartozókat is – derült ki egy szerdai sajtóbeszélgetésen, ahol az is elhangzott, tízből négyen nem járnak tüdőszűrésre.

A legújabb klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a lokálisan előrehaladott kissejtes tüdőráknál a radiokemoterápia után alkalmazott immunterápia a klinikai gyakorlat részévé válhat. 

A diagnosztika és a terápiák robbanásszerű fejlődése mára lehetővé tette, hogy önálló betegszervezete legyen a tüdőrákos betegeknek. Míg néhány évtizede a túlélés maximum egy év volt, mára akár 5-10 év is lehet.

Nemzetközi összefogással, magyar vezetéssel indult nemzetközi projekt JARED néven a krónikus tüdőbetegségek európai visszaszorítása érdekében.

A tüdőbetegségek, köztük a tüdőrák kezelésében alkalmazható gyógyszerek fejlesztését szolgáló, korai fázisú klinikai kutatóegységet adtak át.

Az idei COPD világnap alkalmából az EU4Health program keretében megvalósuló JARED projektet is bemutatták.

A HUNCHEST-2 során a kiemelt tüdőrákok mintegy 70 százaléka korai, műthető stádiumú volt – nyilatkozta lapunknak Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója.

Nagy érdeklődés övezte az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben megrendezett két napos nemzetközi szimpóziumot, amely többek között a VV ECMO légútsebészetben alkalmazott legújabb eredményeit mutatta be.