Az összes beutaló mindössze 20 százalékát állítják ki elektronikusan – derült ki a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) V. Országos és I. Alapellátási Konferenciájának második napján. Elhangzott az is, hogy sürgősségi beutaló a digitális rendszerben nem létezik, és beszámoltak az intézményekben és a praxisokban végzett ellenőrzések tapasztalatairól is.
Összesen 43 ezer beteget vonhatnak be a szoros praxisközösségben dolgozó háziorvosok a Krónikus Betegmenedzsment Programba, egy praxis 100 beteget jelenthet, és a projekt egy éves időtartama alatt betegenként 40 ezer, azaz összesen négymillió forintnyi többletfinanszírozást zsebelhet be. Ha viszont valami közbejön, az addig felvett összeget vissza kell fizetni.
Miközben a klinikumban óriási előrelépést vont maga után a technológiai fejlődés, a hazai népegészségügyi rendszerről ugyanez már nem mondható el az intézményi struktúra folyamatos leépítése miatt.
Az egészségügyi reformnak az alapellátásra kell épülnie – vallja Békássy Szabolcs országos kollegiális szakmai vezető háziorvos az InfoRádió Aréna című műsorában.
A hazai alapellátás leszakadozóban van, a remélt felzárkózás helyett – nyilatkozta lapunknak dr. Rurik Imre professzor, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális munkája során már az 1990-es években felismerte, hogy a hátrányos helyzetű csoportok segítése csak akkor lehet igazán eredményes, ha specializált egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak betegeik számára.
Nem csak a betegútszervezésre és a hozzáférés javítására kellene nagyobb figyelmet fordítani a jelenben, a prevenciónak azért kellene fókuszba kerülnie most, hogy húsz év múlva egészségesebb legyen a lakosság, amelynek ellátására így majd kevesebbet kell költeni.