Technológiai válasz a strukturális háziorvoshiányra

A magyarországi egészségügyi alapellátás nehézségei széles körben ismertek. Az európai statisztikákkal összevetve Magyarország az egyik legrosszabb mutatókkal rendelkezik az elkerülhető vagy megelőzhető halálozások arányát tekintve, ami élesen rávilágít az alapellátó rendszer hatékonyságának hiányosságaira (1). A háziorvosok és asszisztenseik elöregedést mutató korfája, a betöltetlen praxisok magas és továbbra is növekedést mutató száma új megoldásokat tesz szükségessé.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2023 márciusa óta telemedicinális egészségprogramot folytat 35 hátrányos helyzetű, felzárkózó településen, Naszlady Attila Egészségfejlesztési Program (NAEP) néven (2, 3). A program a meglévő alapellátókkal együttműködésben, de azoktól szervezetileg függetlenül működik. Célja elsősorban a népegészségügyi jelentőségű krónikus betegségek primer prevenciója, szűrése és a felismert betegek hosszú távú gondozása, emellett szükség esetén akut ellátás is történik itt. A program másodlagos célja a telemedicina lehetőségeinek kiismerése, egy olyan ellátási modell tesztelése, ahol a páciens és az egészségügyi szakasszisztens egy légtérben tartózkodik, az orvos pedig távoli internetalapú videókommunikációs csatornán keresztül kapcsolódik a konzultáció terébe. A nemzetközi szakirodalomban az Augmented Video Consultation (AVC) kifejezés kezd elterjedni ennek az elrendezésnek a leírására, ahol az „augmentálás”, azaz felerősítés a szakasszisztens közvetítő szerepére utal (4–6). Magyar nyelvű megfelelőként az ápoló- vagy nővérasszisztált telemedicina elnevezés meghonosítását javasoljuk. Mivel azonban ez egy viszonylag új és dinamikusan fejlődő terület, a közeljövőben várhatóan további szakkifejezések is megjelenhetnek a nómenklatúrában (3). A NAEP meghatározó szereplői azok az egészségügyi szociális munkások, akik a programba bevont felzárkózó települések lakosságával napi kapcsolatban állnak, tájékoztatják őket a program jellegzetességeiről, szervezik a betegútjukat, az esetleges akadályok megoldásán fáradoznak, mindezáltal gondoskodnak a hosszú távú adherencia fenntartásáról.

Az ápolóasszisztált telemedicina jellegzetességei

A hagyományos háziorvosi ellátásban egy praxis személyzetét egy orvos és egy vagy két szakápoló alkotja. Néhány esetben orvosírnok/adminisztrátor, illetve rész- vagy teljes állásban második orvos is foglalkoztatásra kerül, de a legelterjedtebb változat a kétszemélyes (orvos + ápoló) felállás. A diagnosztikus és terápiás döntéshozatalon kívül a betegvezetést is orvosi kompetenciának tartjuk, a szakápoló a szűk értelemben vett ápolói beavatkozásokon kívül az adminisztrációban és mindkét fél támogatásában vesz részt a folyamatban. A szakápoló a hatályos jogi és szakmai szabályozás szerint önálló betegellátási tevékenységet nem végezhet, szinte minden ügykörben az orvos utasítása szerint jár el.

Jogilag nem más a helyzet a NAEP által alkalmazott ápolóasszisztált telemedicinális koncepcióban sem. Az anamnézist ápolói támogatással az orvos veszi fel, a fizikális vizsgálat céljára használt eszközöket orvosi instrukciók alapján az ápoló kezeli, a diagnosztikus és terápiás döntéseket az orvos hozza meg. A komplexebb, személyesebb kommunikációs megoldásokat igénylő páciensedukáció és hosszú távú betegvezetés során a páciens iskolázottságától, habitusától és a technikai adottságoktól (például zajos kapcsolat) függően bizonyos kérdéseket, témákat a szakápoló könnyebben tud megbeszélni a pácienssel. Mindemiatt a megszokotthoz képest más jellegűnek tekinthetőek a kompetenciahatárok ebben az elrendezésben. A pácienssel a szakápoló van csak egy légtérben. Ő látja teljes életnagyságban, ő érzékeli a nonverbális kommunikáció minden aspektusát. Az orvos csak a rendelőt látja belülről, de az ápolónak lehetősége van kilépni onnan, felmérni a település jellegét, a szociális környezetet, közvetlen információt szerezhet a páciens otthonáról, körülményeiről is.

Fontos megemlíteni még, hogy ebben a programban mintegy húsz, jellemzően részállású orvos által alkotott team végzi a betegellátást, előre meghatározott beosztás alapján. Viszonylag nagy az esélye annak, hogy az adott páciens nem ugyanahhoz az orvoshoz jön vissza kontrollra, mint aki az adott kivizsgálást, terápiát elindította. Bár az ápolók is meghatározott beosztás szerint dolgoznak, sokkal nagyobb eséllyel találkoznak rendszeresen egyes páciensekkel.

Ellátásszervezés

A hátrányos helyzetű területeken alacsony iskolázottság, anyagi nehézségek, illetve a krónikus betegségek jelentőségére vonatkozó pozitív attitűd hiánya lehetnek jellemzőek. A hátrányos helyzetű lakosság számára anyagi és kulturális akadályokba ütközhet akár a járási székhelyi szakrendelőbe történő elutazás is, a megyei centrumkórházak sokszor elérhetetlenül távolinak tűnhetnek a számukra. Alacsony egészségértésük folytán az általános orvosi gyakorlatnak megfelelő edukáció sokszor elégtelen a számukra. Mindennek felismerése tette szükségessé, hogy a NAEP öt különböző régióban egy-egy helyszíni szociális munkán alapuló szervezeti egységet, Málta EgészségPontot (MEP) hozzon létre (3). A MEP-ek feladata a lakossággal való szoros kapcsolattartáson kívül a rendelés feltételeinek biztosítása is. Valamennyi egészségponton kettő vagy három, különböző végzettségű, de egyaránt gyakorlatilag egészségügyi szociális munkát végző szakember került foglalkoztatásra ebben a programban. Tevékenységüket közösen meghatározott protokollok alapján, ugyanakkor a helyi lehetőségek és sajátosságok teljes mértékű figyelembevételével végzik.

Kié a beteg?

A hagyományos háziorvosi modellben az orvos kettős, szakértői és gondoskodó szerepben van, a NAEP-ben azonban ez a két szerepkör szétválik. A diagnosztikus és terápiás döntések továbbra is az orvosi kompetenciakörhöz tartoznak, ugyanakkor az egészségügyi alapellátásra nagymértékben jellemző, hosszú távú, személyes és folyamatos, nemcsak az egyént, hanem komplex, családi és társas környezetét is figyelembe vevő, gondoskodó figyelem lehetősége és felelőssége ebben a rendszerben nem orvosi kompetencia, hanem a szakápolók és az ellátásszervezéssel megbízott szociális munkások között oszlik meg. Mindezek alapján körvonalazódik, hogy ebben a rendszerben nem feltétlenül célszerű használni azt az általánosan elterjedt megfogalmazást, hogy “XY dr. QW betege”, inkább érdemes úgy fogalmazni, hogy a program egésze vállalja a felelősséget a páciensek egészségének megőrzéséért, helyreállításáért, illetve a lehető legjobb életminőség eléréséért.

Összefoglalás

A Naszlady Attila Egészségfejlesztési Program keretében bemutatott ápolóasszisztált telemedicina hatékony választ ad a hazai alapellátás és a háziorvoshiány égető kihívásaira. A modell az orvos távkapcsolati szakértelmét, a szakápoló helyszíni jelenlétét és a szociális munkás ellátásszervező tevékenységét ötvözve teremt új, teamalapú felelősségvállalást a hátrányos helyzetű települések betegeinek gondozásában. Ezzel a hagyományos orvos-beteg kapcsolatot egy komplexebb, a helyi igényekre és szociális környezetre is reflektáló, fenntartható ellátási forma váltja fel.

IRODALOM

1. OECD (2025), Health at a Glance 2025: OECD Indicators, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/8f9e3f98-en.
2. Perjés Á. Gondozás a periférián. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mobil Egészségügyi Programja. Medical Tribune 2025;1:14–16.
3. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Altorjai P, Eörsi D, Győri-Dani V, Horváth K, Kovács R, et al. Szakmai összefoglaló a telemedicinális egészségügyi ellátás lehetőségeiről a felzárkózó településeken. Budapest, 2023.
4. Braillard O, Mazouri Karker S, Djarmouni R, Lafaix R, Guessous I, Schneider MP. Assisted teleconsultation in an outpatient pharmacy: Results of a pilot study in Geneva, Switzerland. J Telemed Telecare 2025 Jul;31(6):811–817. DOI: 10.1177/1357633X231223269. Epub 2024 Jan 23. PMID: 38263622.
5. Virág M, Kovács R, Marovics G, Tóth L, Sándor B, Vörös P, et al. Bridging healthcare gaps through specialized mobile healthcare services to improve healthcare access and outcomes in rural Hungary. Scientific Reports 2025;15(1):12692.
6. Castillo-Rodenas M, Vidal-Alaball J, Solanas-Bacardit N, Fuster-Casanovas A, Catalina QM, Seguí FL. Feasibility of a Pediatric Acute Video Consultation Process Among Health Care Professionals in Primary Care in a Rural Setting: Protocol for a Prospective Validation Study. JMIR Research Protocols 2024;13(1):e52946.