Az ételek néhány típusánál, így a kagylóknál, halaknál, dióféléknél és mogyorónál igen magas a keresztreaktivitás aránya. A keresztreaktivitás nehezíti az allergiás kórképek diagnózisát és kezelését.

A szezonális allergiás eltérések gyakori részjelensége az allergiás kötőhártya-gyulladás. A helyes diagnózis és az időben megkezdett kezelés mind a betegek életminősége, mind a szemészeti szövődmények kialakulása szempontjából kiemelt jelentőségű.

A JIA pontos oka és patomechanizmusa mindmáig ismeretlen, kialakulásában genetikai és környezeti tényezők együttes hatását feltételezik.

Az allergiás megbetegedések kezelésében még mindig problémát jelent, hogy a jelenleg forgalomban lévő régebbi antihisztaminok szedatív hatásúak.

Már nem csak hipotézis az allergiák és autoimmun betegségek kialakulását az egyre csökkenő mikroba–ember-találkozással indokló higiénia-hipotézis: egy nemzetközi kutatócsapat feltárta, hogy milyen mechanizmus áll a háttérben.

Az immunmediált betegségek kezelésében a biológiai terápiák áttörést hoztak, és így a korábban nagy terápiás kihívást jelentő pikkelysömör az elmúlt évtizedben a bőrgyógyászat sikerterületévé vált.

Az in vitro tesztek egyre nagyobb szerepet kapnak a szűrésben, a kockázati besorolásban és a terápiás válasz felmérésében is, ami személyre szabott kezelést tesz lehetővé.

A bazofil fehérvérsejtek reneszánszukat élik. A főleg az utóbbi öt évben publikált közlemények szerint a bazofil sejtek szabályozzák a legfontosabb védő sejtek érését, megindítják a behatolók elleni támadást, és az immunológiai memóriában is szerepet játszanak.